Jóslás és kártyajóslás Telek Angélával

Kérjük válasszon:

- Titokzatos égi vándor, a bűvös, ezerarcú Hold
- Visszatérés odaátról, halálközeli élmények
- Mély lélegzettel a feneketlen múltba
- Történelemmé vált megélzérzések
- Titkok útján
- A belső hang üzenete
- Az álomélet csodája

- Szellemsebészet, avagy gyógyítás a túlvilágról
- Csakrák / energiaközpontok működéséről
- Az ima gyógyító ereje
- A Hit ereje
- Isten az agyban?
- A gyógyítás a legősibb formája
- Árulkodó anyajegyek
- Vendégek a túlvilágról

 

Titokzatos égi vándor, a bűvös, ezerarcú Hold
2005.09.15. 20:45

Bűvöletbe ejt. Ezüstös fénye vonzza a tekintetünket. Fogyó vagy duzzadó sarlójáról számos mese, legenda és rémtörténet született, azt azonban kevesen tudják, milyen jó hatással lehet ránk és környezetünkre.

 

Nyugtalanná tesz a telihold, ezért ilyenkor gyakoribbak a szakítások is. Igyekezzünk ilyenkor elkerülni a veszekedéseket. A ránk törő lustaságnak, a rendcsinálási kényszernek, a nyűgös vagy felszabadult hangulatú napoknak odafent kereshetjük az okát. Éjszakai kísérőnk erőteljesen befolyásolja életünket.

A Földről négy fázisban láthatjuk. Magyarországról nézve a dagadó hold D betűt, míg a csökkenő C betűt formáz. Minden holdfázis sajátosan befolyásolja az emberi szervezetet.

AZ ÚJHOLD az első fázis. Az égen megjelenő vékony holdsarló napról napra növekszik. Ez az újjáéledés, a megújulás szakasza. Javul testi állapotunk, erősebbnek érezzük magunkat, tevékenyebbé válunk. Aki fogyókúrázni szeretne, le akar szokni a dohányzásról vagy más rossz szokásáról, kezdje újholdkor. Akaratunk acélosabb ebben a fázisban, és a méreganyagok is gyorsabban kiürülnek a szervezetből. Házasságot kötni is újholdkor érdemes. Akik ezt az időszakot választják, hosszú és boldog frigyre számíthatnak. Ha szakítottál szíved választottjával, de képtelen vagy őt elfelejteni, melegítsd fel újholdkor a kapcsolatot: az elszakadt fonalat ilyenkor könynyen továbbgombolyíthatja.

A NÖVEKVŐ HOLD a második szakasz. Az újhold lassan félholddá dagad. Fénye erősödik, befolyása folyamatosan növekszik, az emberi szervezetre gyakorolt hatása egyre erőteljesebb. Ez az időszak tökéletesen megfelel arra, hogy új dolgokba, tevékenységekbe vágjunk bele. Ahogy a Hold ereje növekszik, úgy fogja egyre fényesebb siker koronázni a próbálkozásainkat is. Kedvező időszak ez az új kapcsolatok kialakítására és az esetleges munkahelyváltásra. Ha vannak titkos vágyaid, nagyszabású terveid, ilyenkor valósítsd meg őket. Akik súlyproblémákkal küszködnek, legyenek óvatosak. Ha nem figyelnek oda, a növekvő holdhoz hasonlóan meghízhatnak, felszedhetnek magukra néhány kilót. :-(

TELIHOLDKOR érjük el testi és szellemi teljesítőképességünk csúcsát. A ragyogó Hold természetfeletti ereje úrrá lesz rajtunk. Ez a fázis az önmegvalósítás és az alkotás időszaka. Aki különösen érzékeny a Hold befolyására, ebben a szakaszban súlyos álmatlanságban szenvedhet. Az a legjobb védekezés, ha ilyenkor kiteszünk egy tál vizet az ablakpárkányra. Ez semlegesíti a zavaró hatásokat, a Hold energiájával feltöltött vízzel pedig meglocsolhatjuk a szobanövényeket. A telihold energiája meggondolatlanná, kapkodóvá tehet, kétszer is gondold át a dolgokat, mielőtt elszánod magad a cselekvésre. Teliholdkor gyakoribbak a szakítások is, ezért igyekezz elkerülni a veszekedéseket.

A FOGYÓ HOLD az utolsó fázis. A félhold egyre kisebb lesz, végül pedig teljesen eltűnik. Ez a szakasz az emberi elme lecsillapodásának időszaka. Ilyenkor fordíts nagyobb figyelmet önmagadra, vizsgáld és tisztítsd meg gondolatait. Próbáld kipihenni az előző időszakok fáradalmait. Átértékelheted az akadályok, nehézségek életedben betöltött szerepét, új terveket szőhetsz, gondolkodhatsz. Törekedj arra, hogy újholdig feltöltődj energiával, akkor ugyanis a megújulás időszakába ismét teljes erővel vetheted majd bele magad.

 

VISSZATÉRÉS ODAÁTRÓL, HALÁLKÖZELI ÉLMÉNYEK
2005.09.15. 20:35

Sötét alagút, hófehér fény, csodálatos hangok, isteni béke, mennyei zene, fényből való alaktalan lények, és egy sebesen pergő film, elfelejtett epizódok saját életünkből.

 

A túlvilágról, azaz a klinikai halál állapotából visszatérő emberek negyven százaléka tud beszámolni hasonló észlelésekről.
A megrögzött materialisták a halál közeli élménybeszámolók mögött egyfajta hallucinációt, az oxigén nélkül maradt agy vízióját vélik felfedezni. Mivel azonban a föld különböző részeiről, a különböző kultúrákból származó hasonló élményt átélt emberek beszámolói megdöbbentő hasonlóságot mutatnak, egyre több tudományos kutató foglalkozik a halál közeli élmények tudományos vizsgálatával.

A halálfélelemnél valószínűleg nincs fájdalmasabb, elviselhetetlenebb szorongás. A filozófusok szerint ugyanakkor az ember éppen azért képes az alkotásra, éppen azért tudja saját korlátait és félelmeit legyőzni, mert tisztában van azzal, hogy ideje véges, mégsem akarja ezt elfogadni. Jómagam, aki még soha nem éltem át hasonlót, szeretném elhinni, hogy mindaz, amit a riportban szereplők elmesélnek, igaz. Szeretném hinni, hogy van létezés a halál után is. Valahol mélyen, titkon, a szívem legmélyén próbálom hinni, hogy létezik egy rendező elv, egy fölsőbb értelem, nevezzük Teremtőnek, aki kusza, kicsinyes és nyomasztó mindennapjainkat értelmes egésszé rendezi végül, és azt is, hogy amikor majd már elviselhetetlenül nehéz lesz, legalább akkor segít.
Legfontosabb a szeretet

Raymond Moody amerikai kutatóorvos 1976-ban írta meg azt a könyvet, amely a halál közeli élmények kutatásának alapműve lett. Moody 150 újraélesztett beteg tapasztalatait összegezte a Fény a kapun túl és az Élet az élet után című könyveiben, amelyek 90 millió példányban keltek el eddig a világon. Moody magyarul is olvasható könyveiben azt állítja, hogy az Egyesült Államokban nyolcmillió ember tapasztalt hasonlót. S hogy bár élményeik bizonyos pontokon eltérőek, egyetlen dologban mindenki egyetért, mégpedig abban, hogy az életben a legfontosabb a szeretet. Az odaát járt emberek, állítja Moody, miközben lepergett előttük életük filmje, átélték mindazt, amit másoknak okoztak, érezték az általuk okozott szomorúságot, fájdalmat, félelmet, és annak ellenkezőjét, az örömöt, boldogságot is.
Mit tud az orvos?

- Klinikai halálnak nevezzük azt az állapotot - mondja dr. Vereczkey Gábor, az Országos Gyógyintézeti Központ kardiológus-aneszteziológus főorvosa -, amikor a szívműködés és a keringés leáll, ezáltal az életfontosságú szervek vérellátása megszűnik. Az állapotot addig nevezzük a klinikai halál állapotának, amíg visszafordítható, tehát a beteg újraéleszthető. Ez átlagosan 4-5 perc. Huszonnégy éve dolgozom az egészségügyben, mindvégig intenzív osztályokon, sok száz beteg újraélesztésében vettem részt. Ez alatt az idő alatt körülbelül húsz páciensem volt, akik halál közeli élményekről számoltak be visszatérésük után. A legtipikusabb észleléseket, az alagút-élményt, a testenkívüliséget, a fényességet és a békesség élményét szinte mindegyikük átélte. Érdekes módon ezek a tapasztalatok függetlenek attól, hogy hány éves a beteg, milyen hosszú ideig volt a klinikai halál állapotában, illetve hisz-e Istenben, vagy sem. Én magam sem vagyok vallásos ember. Nem gondolom azt, hogy ezek a dolgok a misztikum körébe tartoznának. Olyasmiről van szó szerintem, amire létezik magyarázat, csak ezt a magyarázatot még nem ismerjük. Az eddig felvetett teóriák ugyanis sorra megdőltek. Az a feltételezés, hogy az észleléseket az agysejtek bomlása okozza, nem lehet valós, hiszen ebben az esetben a páciens később nem tudna ezekről beszámolni. A gyógyszerhatások is kizárhatók, mert azok zavaros, homályos képeket okoznak. Ráadásul sokan, például a balesetek során sérültek, semmiféle gyógyszert nem kaptak akkor, amikor ezeket az élményeket átélték. A nagyon is egybevágó történetek alapján azt kell tehát mondanunk, hogy ezek az élmények léteznek. A klinikai halálból visszatért embereknek körülbelül 18 százaléka átéli őket, de egyelőre nem tudjuk megmondani, hogy kik és miért. Addig is, amíg a tudomány magyarázatot talál, el kell fogadnunk, hogy létezik valami, ami józan értelmünk számára felfoghatatlan. Végül is nem ez az egyetlen dolog, amit nem értünk. Nem ismerjük az álom mechanizmusát, nem tudjuk, hogyan gondolkodunk. Vannak tehát még jócskán megfejtetlen, sötét területek.
A tudat nem az agy függvénye

- Ma már nemcsak orvosok, agykutatók, neurológusok, de a kvantumfizikával foglalkozó tudósok is feltételezik, hogy a tudat helye nem kizárólag az agyban található - mondja dr. Liptay Wagner András, a halál közeli élmények kutatásával foglalkozó Revital Alapítvány elnöke. - Feltételezhető, hogy az atomok mélyén, az atommag és az elektronok között lévő térben sok milliárd kilobyte információ tárolására elegendő hely van. A tudósok feltételezik, hogy e szubatomáris szinten tárolódó információtömeg, amit mi, emberek gondolatokként, érzelmekként, vagyis tudatként ismerünk, folyamatosan bővül, a születés előtt is létezett, és a halál után sem szűnik meg. Én, mint akinek eredeti szakmája az informatika, a magam számára ezt úgy tudom megmagyarázni, hogy a tudat a szoftver, az agy a hardver, és az információ térben és időben éppoly végtelen, mint az internet. Véleményem szerint mindenképpen elgondolkodásra késztető az a tény, hogy a klinikai halál állapotából visszatérő emberek csaknem fele korától, vallásától, neveltetésétől függetlenül közel azonos élményekről, észlelésekről számol be. Alapítványunkat azért hoztuk létre, hogy Magyarországon felkutassuk a baleset, betegség vagy operáció során halál közeli állapotba került embereket, segítsünk nekik pszichés egyensúlyuk helyreállításában, tudományosan elemezzük és rendszerezzük a felkutatott eseteket, támogassuk a témával foglalkozó szakdolgozatok megírását, és továbbképzéseket tartsunk orvosok, ápolók, laikusok számára.

MÉLY LÉLEGZETTEL A FENEKETLEN MÚLTBA
2005.09.15. 20:37

A tudat titokzatos területein való bolyongás segít megérteni belső világunkat. Egy cseh kutató a hagyományos pszichológiai tudás mellett a misztikumra épít, vagyis előző életbeli tapasztalatainkra.

 

Egyszerű terápiás eljárást fedezett fel Stanislas Grof cseh kutató. A módszer alkalmas arra, hogy segítségével felszínre kerüljenek az elfojtott problémák és konfliktusok. A terápia lényege: speciális légzéstechnika, vagyis ellazult állapotban ütemes, mély légzés. Segítségével beléphetünk és kapcsolatba kerülhetünk tudatalattinkkal, érzelmeinkkel, a régmúlt emlékeivel, egyszóval a lélek titkainak legmélyebb rétegeivel.
A prágai tudós nagy utazása

Stanislas Grof története szülővárosában, az ötvenes évek Prágájában kezdődött. Orvostudományt tanult, majd pszichiátriára szakosodott. Tette mindezt a kommunista korszakban, amikor a spiritualizmus semmilyen formában nem jelenhetett meg. Minden tiltott volt a hipnózistól a kártyavetésig. Tanult Freudtól, tagja lett a pszichoanalitikusok nem teljesen legális körének. Viszont - noha meg volt győződve a pszichoanalitikus teória értékéről - kevés személyes sikert tudott felmutatni a gyógyításban.

1956-ban egy gyógyszercég megkezdte kutatásait az LSD-25-tel, egy úgynevezett pszichoaktív anyaggal. Egy kollégája segédletével kipróbálta. Az eredmény megrázó volt és szinte az egész életét megváltoztatta. Miután beadott magának egy adagot, asszisztense különböző színű fényeket kapcsolt be. Miközben alig tudta becsukva tartani a szemét, belülről roppant erősségű fénysugárt érzékelt. Úgy érezte, kilép testéből, átlép minden határt. Nem érzékelte segítőjét, sem a saját testét: eggyé lett az univerzummal. Amikor később elkezdte légzéstechnikai kísérleteit, legnagyobb meglepetésére ugyanilyen élményekhez jutott.
Vissza az anyaméhbe!

Grof tapasztalatai szerint nemcsak születésünk utáni emlékeinket vagyunk képesek felidézni, hanem már az anyaméhben szerzett tapasztalataink is rögzülnek. Szerinte létezik születés előtti (méhbeli) emlékezet. Mindenki átélte - ha nem is tud róla - születés előtti állapotát, érzékelte és érezte a környezetét, ami hatással van jövőbeni személyiségére. Sajátos módszerével előhívhatók ezek és az ezt megelőző tapasztalatok. Az első fázisban átélhetők a személyes történetek, amelyben még a születés előtti emlékek is megelevenednek. Ezt követik a személyen túli élmények: az előző életek és a kollektív tudatalatti képei. 
Tudatalattival gyógyítani

A speciális légzés segítségével megváltozik tudatállapotunk. Ilyenkor
beléphetünk egy transzperszonális, azaz személyen túli tudatszintre. Ezt érti Jung kollektív tudatalattinak, ami az emberiség és az univerzum történetét tartalmazza. Részei lehetünk mitológiáknak és keleti vallásoknak, emlékezünk elmúlt életeinkre, kitágítjuk tudatunkat - egészen addig, amíg eggyé nem válunk az univerzummal.

A személyen túli pszichológia egyesíti Freud és Jung tanait az ezoterikus iskolákkal és az olyan keleti vallásokkal, mint a buddhizmus vagy a hinduizmus. Ez a tapasztalat része minden spirituális kultúrának az őskáosztól a keleti és nyugati vallásokig.

A cseh kutató speciális légzéstechnikájával számos betegség gyógyítható - állítják a téma avatott ismerői. Kezelhetőek a pszichiátriai betegségek, az anorexia, a bulímia, a drog illetve alkohol-függőség és számos pszichoszomatikus betegség.

 

TÖRTÉNELEMMÉ VÁLT MEGÉRZÉSEK
2005.09.15. 20:34

Vannak különös pillanatok az életben. Egy belső sugallat hatására megtorpanunk a zebra előtt. Magunk sem tudjuk miért, de megállunk. Hirtelen a semmiből gyilkos iramban száguldó autó húz el előttünk, és beleborzongunk, amikor rádöbbenünk: meghalhattunk volna.

Churchill vacsorája

A II. Világháború ideje alatt Winston Churchill vacsorát adott minisztereinek a Downing Street-en. Az este a kedvezotlen politikai helyzet ellenére kellemes hangulatban telt, amikor Churchill egy hirtelen ötlettol vezérelve otthagyta asztaltársaságát, a konyhába sietett, és kiuríttette a személyzetet a helyiségbol. Visszatért az étkezobe, és minden magyarázat nélkül vendégeit az óvóhelyre terelte. Néhány perccel késobb bomba csapódott az épület konyhájába és ebédlojébe, porig rombolva a ház hátsó részét.
Lincoln álma

Abraham Lincolnnak különös álma volt. Az éjszaka csendjében a Fehér Házban távolról sírást hallott. Felkelt és elindult a hang irányába, teremrol teremre járt, míg egy sötét helyiségbe ért. A szoba közepén egy koporsót talált, rajta az amerikai zászlóval. Szörnyű érzés kerítette hatalmába és értetlenül állt a látvány elott, mivel nem volt tudomása arról, hogy valaki meghalt volna az Elnöki Palotában. Pillanatnyi rosszullétén és megdöbbenésén felülkerekedve odafordult az egyik ort álló katonához és megkérdezte, mi történt."Meghalt az elnök". - válaszolta viaszos arccal a katona. "Gyilkos merénylet áldozata lett". Lincoln tántorogva tért vissza a szobájába, és még másnap sem tudott napirendre térni álma felett. 3 nappal késobb nyilvános szereplése alkalmával egy bérgyilkos golyója végzett vele.
James Dean sportkocsija

1955. szeptember 23-án este 10 órakor Sir Alec Guinnes amerikai filmszínész egy hollywoodi étteremben vacsorázott, amikor feltunt egy számára ismeretlen, szoke fiatalember. Az asztalához invitálta. James Dean volt az, aki ragaszkodott ahhoz, hogy példaképének megmutassa legújabb szerzeményét, az utcában parkoló Porschéját. Sir Alec Guinnes valami különös, belső hangtól vezérelve (amit később maga sem tudott megmagyarázni) az autóra pillantva ezt mondta James Dean-nek:" Kérem, soha ne üljön ebbe a kocsiba. Ha megteszi, egy héten belül halott lesz."Egy héttel később pénteken délután 4 órakor a fiatal filmcsillag halálos kimenetelű autóbalesetet szenvedett.
Isteni sugallatok?

Belso hangunk bennünk él. Olykor dörömböl és kiabál, máskor lágyan szól hozzánk. Mindig ugyanazért küzd: segíteni szeretne nekünk, fogni a kezünket, amikor bajban vagyunk, támaszt nyújtani, amikor megrogyunk terheink alatt. Sokszor nem halljuk, vagy nem akarjuk meghallani suttogását. Hogy miért? Mert egónk többnyire sajnos eroteljesebb, mint a lelkünk és túlgondolkozunk mindent, belso mozgatórugóinkra unottan legyintünk, pedig valahol érezzük, jót akar.
De honnan jön ez a hang? Egyesek intuíciónak, megérzésnek hiszik, mások személyes orangyaluknak, és van, aki úgy gondolja, felettes énünk (azaz mi magunk) üzen nekünk. Mindegy minek nevezzük, a lényeg, hogy hallgassunk rá!
Mit tehetünk annak érdekében, hogy meghalljuk saját "belso hangunkat"?
Szakítsunk önmagunkra idot, amikor a külvilág zajaitól elvonultan csendben meditálhatunk
Gondolkozzunk el azon, mennyire számít nekünk, hogy milyennek lát minket a világ
Merjünk érzéseink szerint dönteni akkor is, ha mások esetleg "bolondnak" tartanak
Tisztázzuk magunkban, hogy az anyagi, vagy a lelki értékek fontosabbak számunkra
Éljük meg belso szabadságunkat, törekedjünk harmóniára

TITKOK ÚTJÁN
2005.09.15. 20:29

Mit üzennek álmaid? Az álmoknak régóta fontos szerepet tulajdonítunk, ám az álomkutatás még mindig gyerekcipőben jár. Abban egyetértenek a tudósok: az álmokra szükségünk van a lelki egészség megőrzéséhez. De vajon hogyan születnek az álmok? És mi lakozik üzeneteik m

 

A kutatások azt mutatják, hogy minden ember álmodik. Tehát az is, aki egyáltalán nem emlékszik az álmaira. A vizsgálatok szerint vannak olyan emberek, akiknek a tudattalanját és a tudatos elméjét szinte átjárhatatlan fal választja el egymástól. Ők hiába álmodnak, álmaik nem jutnak át ezen a falon, így ébredés után semmire nem emlékeznek. Emiatt azonban nem fenyegeti őket károsodás. A felmérések szerint ezek az emberek gyakran sikeres vezetők vagy sportolók.
Ha nem álmodunk, egészségünk bánja

Az álmokat létrehozó REM-alvás létfontosságú.  Aki nem álmodik, előbb-utóbb beteg lesz.  Álmainkon keresztül oldjuk fel ugyanis lelki feszültségeinket és próbálunk megbirkózni feldolgozatlan benyomásainkkal.  Az álmok általános funkciója, hogy szövevényes módon visszaállítsák pszichikus egyensúlyunkat. Az álomkutatók rájöttek, hogy az éjszaka első felének álmai inkább a valósághoz kapcsolódnak, és többnyire az előző nap eseményeit idézik fel. Az éjszaka második felében, hajnalban látott álmok kevésbé kötődnek a napi történésekhez, sokszor teljesen irreálisak. Mégis ezek az álmok azok, amelyekre másnap leginkább emlékszünk. Érdemes is figyelni rájuk: amilyen különösnek hatnak, olyan fontos üzeneteket továbbítanak tudatalattinkból.
Az álom az önismeret kulcsa

Az álmoknak sajátos jelképrendszerük van, amit évezredek óta próbálnak értelmezni. Freud volt az első, aki az álomszimbolika jelentéseit és magyarázatait a tudományos lélektan számára hasznosította. Felismerte, hogy ezek a szimbólumok a tudatalattiból jövő jelek. Tudatalattinkban sok csalódást, negatív érzést rejtünk el, melyek aztán az álomvilágban jelképes formában felszínre törnek. De nem csak negatív tapasztalatainkat és érzéseinket éljük meg álmainkban, vágyaink, reményeink is kifejezésre juthatnak bennük. Az álom nem más, mint egy ablak, melyen keresztül betekinthetünk a tudattalanba. Bizonyított tény, hogy aki komolyan foglalkozik álmai tartalmával, többet megtudhat önmagáról.

Egyes elméletek szerint az álom szerepe az, hogy figyelmeztessen, ha letértünk az igazi énünk által meghatározott útról. Olyan dolgokat teszünk, amelyekkel jobb lenne felhagynunk, vagy nem tesszük azt, ami viszont segítené fejlődésünket. Ezek a figyelmeztetések általában szorongásos álmok formájában érkeznek, ezzel szemben az örömteli álmok útmutatóknak tekinthetők.

A BELSŐ HANG ÜZENETE
2005.09.15. 20:22

Az intuíció, azaz a megérzés az ember számára éppolyan fontos, mint az állatok esetében az ösztön. Ám az állatoknak nincs választási lehetőségük: követniük kell ösztöneiket. Az ember azonban eldöntheti, hogy az eszére, a megérzéseire, vagy a kettő kombinációjára hagyatkozik-e.

 

Az intuíció képessége minden emberben adott, ám ezt sok esetben elnyomja az ész és az értelem túlértékelése. Az intuíció gyakran ellentmond az értelemnek, az érzéseknek, vagy akár a szokásoknak, ezért nagyon nehéz bízni benne. Nem is olyan régen még csak az értelem számított, csak az ésszerű megoldás lehetett az igazi. Az utóbbi években azonban kifejlődött egy másik szemléletmód is. Az értelem persze szükségszerű, de nem minden.

Az intuíció szó mai jelentése a latin "intuitio" - sugallat, megérző képesség - szóból vezethető le. Goethe az intuíciót "az ember belsejéből fakadó sugallat"-nak nevezte. C. G. Jung pszichoanalitikus szerint ez egyfajta ösztönös megértés, ami azt jelenti, hogy valamit teljes egészében megértettünk, anélkül, hogy meg tudnánk magyarázni, mi és hogyan történt.

Az intuíció általában váratlanul jön, de mindig a kellő pillanatban. Belülről érkezik, de általában külső hatás váltja ki. Sokkal nagyobb mértékben érinti mindennapjainkat, mintsem azt feltételeznénk, ez kreativitásunk jelentős alkotóeleme. Az intuíció legfontosabb kritériuma: egy probléma megoldása, a válasz megtalálása egy nehéz kérdésre, egy szituáció megváltoztatása. Ha már nem gondolkodunk olyan intenzíven az adott kérdésen, akkor keletkezhet az intuíció. Persze nem minden spontán ötlet azonos ezzel.

Az intuíció minden emberben adott, s bár az idők során nem gondozták, mégsem sorvadt el. Mint minden más képességet, az intuíciót is fel kell ébreszteni, ki kell fejleszteni, ápolni kell. Némi türelemmel és néhány gyakorlattal ismét szabadjára engedhetjük elnyomott képességeinket, és ezáltal tágíthatjuk tudatunkat, finomíthatjuk érzékelésünket.
Az intuíciós képességek felébresztése és edzése

Sok múlik beállítottságunkon és előítéleteinken, amelyeknek sokszor nem is vagyunk tudatában.
- Először tisztáznunk kell, hogy bizalmatlanok vagyunk-e, ha az érzéseinkre kell hagyatkozni? Kételkedünk-e az intuíció létezésében?
- Döntsünk az intuíció mellett, bízzunk meg benne!
- Kezdjünk minden napot pozitív gondolkodással, engedjük, hogy életünk örömtelibb legyen!
- Gondolkodjunk mindig pozitívan! Ne siránkozzunk a hibáinkon, inkább örüljünk az apró sikereknek. Ne álljuk útját fejlődésünknek olyan mondatokkal, mint "én ezt nem tudom", "nem fog sikerülni".
- Erősítsük önbizalmunkat, ismerjük meg önmagunkat és erősségeinket!

Következő lépésként ragadjunk meg minden alkalmat a személyes intuíciós tréningre:
- Kérdezzük meg magunktól, ki lehet a telefonáló, kitől kaptunk levelet, és hogy jó vagy rossz hír lesz-e benne!
- Érezzük meg, hogy melyik felvonó érkezik meg elsőnek, vagy hogy milyen lesz az idő holnap!
- Gyakoroljuk lényegtelen dolgokban a gyors döntést: pl. melyik fogást rendeljük ebédnél, vagy melyik cipőt vegyük fel ma.
- Hagyjuk magunkat belülről vezérelni parkolóhely keresésekor!
- Készítsünk érzékelés-tesztet: vegyük le a hangot a televízióról, és értelmezzük a helyzetet úgy, hogy csak a szemünkre hagyatkozunk!

További segítség lehet az "ébren álmodás". Futtassunk filmet lelki szemeink előtt, amelyben egy jövőbeli szituációt látunk! Mondjuk mindig is Olaszországban szerettél volna élni és dolgozni. Képzeld hát el, hogyan ünnepelsz olasz barátaiddal, hogyan tárgyalsz a főnököddel folyékonyan olaszul, hogyan mész a családoddal szórakozni vagy kirándulni. Engedd szabadjára a fantáziádat, érezd úgy, mintha moziban lennél, és saját filmedet néznéd. Figyeld meg közben az érzéseidet: úgy érzed, ez "stimmel"? Ez a te utad? Az ilyen "álmokkal" lehetőséget adunk intuíciónk számára, hogy aktívvá váljon, és napi dolgainkat befolyásolja.
Az intuíciótól a szuperintuícióig

Az intuíció segítségével "bepillanthatunk a kulisszák mögé", meghozhatjuk a helyes döntéseket. Az intuíció életünket egyszerűbbé, boldogabbá és teljesebbé teszi. A szuperintuíció ennek kiterjesztése, fokozása. Az intuíció esetében a szükséges válaszokat általában kérdések útján kapjuk meg. A szuperintuíció viszont állandóan szállítja nekünk az információkat mindahhoz, amire éppen tudatunkat irányítjuk, amivel éppen foglalkozunk. Az eredmény csalhatatlan "belső bizonyosság". Ha szeretnénk megtenni az intuíciótól a szuperintuícióig vezető utat, akkor intuíciónkat állandó edzésben kell tartanunk, és képességeinket ki kell használnunk. Csak így tudjuk aktiválni a bennünk lakó szellemi óriást.

Az első lépés
Gyakoroljunk a mindennapokban azzal, amit éppen teszünk! Tanuljunk meg megbízni intuíciónkban.

A második lépés
Akkor várjuk el, hogy a helyes megoldás, vagy a válasz egy problémára "eszünkbe jusson", amikor létrehoztuk a gondolatcsendet. Tudatosítsuk magunkban az egyre növekvő sikereket, az odáig vezető úton pedig tanuljunk a kezdeti kudarcokból.

A harmadik lépés
Engedjük, hogy a megbízható belső bizonyosság vezessen minket! Hozzunk úgy döntéseket, hogy ki-be járunk az intuícióban! A belső vezetést igénybe vehetjük az élet minden területén: a párkapcsolatban, a hivatásban, az egészség vonatkozásában. Így végül azzá leszünk, akik valójában vagyunk: teljes és tökéletes emberré.

AZ ÁLOMÉLET CSODÁJA
2005.09.15. 19:52

"Isten megalkotta az álmokat, hogy a sötétségben botorkáló álmodóknak megmutassa az utat." (Ősi egyiptomi magyarázat)

 

Sajnos, a legtöbb ember az álmait legtöbbször csak értelmetlen, abszurd, s néha félelmetes zagyvaságként értékeli, amelyek a pihenés óráiban feleslegesen bombázzák az amúgy jól fésült gondolatokra programozott elméjét. Pedig a lélek számára beláthatatlan kincs rejlik az álmok világában és üzenetében. Ma már a pszichológia és a modern álomkutatás eredményei is arra utalnak, hogy érdemes sokkal nagyobb figyelmet fordítanunk erre a titokzatos és alig feltárt területre. A pszichológia szerint ugyanis az álmok voltaképpen olyan tudattalanból felbukkanó képek, amelyek megfejtése az álmodó élete nagy problémáinak megoldását, feloldását segítheti.
Korunk valójában csak újból felfedezi az álmok fantasztikus jelentőségét, mert ez a tudás mindig is az ősi természeti népek bölcsességéhez tartozott. Őseink még komoly áldozatokat is hoztak az álom kegyeinek elnyeréséért, olyan fontos volt számukra ez a világ.
Hallucináció vagy útmutató?

Az orvostudomány is sokat fejlődött ezen a területen a múlt század eleje óta, amikor még csak értelmetlen hallucinációnak bélyegezte az álmokat. Persze ma sem tart ott, hogy képes legyen az isteni tanács és útmutatás közvetítőjeként kezelni. De a 21. század embere sokat köszönhet az öreg Freud doktornak, aki elsőként fedezte fel, hogy az álmok az elnyomott tudattalan képekbe öntött üzenetei a tudatos énnek címezve. A világhírű osztrák pszichiáter saját - talán meglehetősen túlfűtött - álmai vizsgálataival kezdte kutatásait, s így nem is lehet csodálkozni azon, hogy többnyire valami szexuális kibillenést, elfojtást tartalmaztak az álomértelmezései. Az álombéli repülés Freudnál a vágyott nemi kéjérzet csúcspontjának jelképe volt, míg az álombéli zuhanás általában valami szexuális történésből fakadó erkölcsi bukást, vagy az attól való félelmet jelenítette meg. 

Carl Jung professzor már sokkal szélesebb horizonton vizsgálta az álmok valóban rendkívül összetett világát. Az álombéli repülés például nála inkább egy magasabb ösztönzésből fakadt, az emelkedettebb vágyak kifejeződéseként. Jungnál jelent meg először a tudatfeletti fogalma, ami már nagyon közel áll a spirituális népek felfogásához, miszerint álomerőnk ismeri a magasabb, isteni énünk, vagy ha úgy tetszik, a Teremtő velünk való tervét. S ahhoz, hogy ezt az egyéni tervet megvalósíthassuk, sajátos üzenetei által segít tartani az irányt. Álmunkban tehát sokkal szorosabb összeköttetésben vagyunk érzéseink és magasabb céljaink valóságával, mint ébren.
Egyszemélyes dráma

A modern álomfejtés szerint többnyire az álmodó személyes története, egyénisége, aktuális élethelyzete határozza meg álmai történését és környezetét, s ezért van az, hogy sokszor egyáltalán nem tud mit kezdeni a szavakba szedett álmoskönyvek értelmezéseivel. Tehát hiába böngészi az álmában megjelenő tárgyak, állatok vagy cselekedetek jelentését, a magyarázat sokkal kuszább lehet, mint maga az álom. De hogy tudjon valamit kezdeni az egészen kusza álmokkal is, érdemes átgondolni, egyáltalán miből alakulnak ki az álomképek.
A szakemberek azt tanácsolják, hogy először is mindenki próbáljon meg úgy tekinteni az álmaira, mint ha azok olyan drámai színművek lennének, amelyeknek valahol ő maga egy személyben a producere, rendezője, fő- és mellékszereplője, sőt még a díszlete is. Például, akár tetszik, akár nem, az ijesztő álomalakok, a veszélyek és rémségek általában az elfojtott, fel nem vállalt érzéseket, viselkedést tükrözik vissza. Feltárják és képekbe öltöztetik az elnyomott érzelmeket és félelmeket, sőt adott esetben a gyarlóságokat is. Arra próbálják felhívni az álmodó figyelmét, hogy valamit a háttérbe szorított, valamivel nem akar szembenézni, ami pedig fontos lehet ahhoz, hogy harmóniában éljen önmagával, vagy megtanuljon valamilyen fontos dolgot.
A makacsul visszatérő rémálmok ebben az értelemben lehetnek bölcs tanítók, hiszen újra és újra a személyiség árnyoldalára irányítják a figyelmet. Persze ez sem új keletű felfedezés. A malajziai őserdőben élő szenoj néptörzs úgy neveli a gyermekeket, hogy ne ébredjenek fel az ijesztő álmaikból, hanem forduljanak szembe álmaik félelmetes alakjával és győzzék le őket. Ez a népcsoport így megtanulta, hogyan dolgozhatja fel a saját félelmeit, hogyan kezelje lényének sötét oldalát, s így nem is olyan meglepő, hogy  körükben csaknem ismeretlen az emberölés, az öngyilkosság vagy az elmebetegség.

SZELLEMSEBÉSZET, AVAGY GYÓGYÍTÁS A TÚLVILÁGRÓL
2005.09.15. 19:34

HIHETETLEN ESEMÉNYEK, AMELYEK VALÓSAK

Orvosi végzettség, egészségügyi ismeretek, megfelelő körülmények és steril felszerelés nélkül műteni és halálos betegeket meggyógyítani lehetetlenség - gondolhatnánk. Ám valakinek - Congonhas do Campóban - mégis sikerült.

Modern világban élünk. Nap mint nap hallhatunk "csodákról" és különös esetekről. Valamit elhiszünk, valamit nem, de a legtöbbünket foglalkoztatják a misztikus, természetfeletti, paranormális esetek. Hogy miért? Mert az ember ösztönösen keresi a miérteket. A létről és a nemlétről, a kezdetről és a végről. Már, ha van ilyen, hiszen az élet egy nagy, végtelen körforgás.
Miért van az, hogy az ismeretlen mindig izgalmasabb, mint ami a szemünk előtt történik? Mert találgathatunk, hogy mennyi igaz, és mennyit tettek hozzá az emberek? És mi van akkor, amikor a tudomány széttárja karjait, és azt mondja, ez az, amire nincs magyarázat? Megnyugszunk? Talán. Mert érezzük, hogy a vég biztos nem olyan egyszerű, amilyennek látszik. És ha nem is tudjuk felfogni, valami van odaát. Valami megfoghatatlan, különös, érthetetlen valami, amit majd egyszer mi is megtapasztalunk.
Az alábbi eset kapcsán falba ütköztünk, ugyanis cikkünk főszereplője, a brazil José Arigo évtizedekkel korábban meghalt, és sírba vitte gyógyításának titkát. S hogy mi maradt nekünk? Hálás páciensektől és orvosoktól származó történetek, fényképek, videófelvételek és kutatási eredmények, amelyek mind azt bizonyítják: a szellemsebész nem hazudott, amikor azt állította, transzban operál. De hogy csinálhatta mindezt egy rozsdás ollóval, mindenféle orvosi képzettség nélkül? Válasz nincs. Mert biztosat senki sem tud.

 

A szobában gyertyák égtek. A rokonok és barátok csendben álltak a haldokló ágya körül. Megérkezett a pap, hogy feladja az utolsó kenetet a nőnek, akinek halála bármelyik pillanatban bekövetkezhetett. A rák előrehaladott stádiumban volt már, s szinte felemésztette a törékeny asszony méhét. Hirtelen egy fiatalember rohant ki a szobából, majd néhány másodperccel később egy óriási késsel a kezében tért vissza. Az emberek a meghökkenéstől szóhoz sem jutottak. José Arigo, a fiatal brazil férfi nem használt érzéstelenítőt, sem fertőtlenítőt, csak szúrt. A kést egyenesen a nő hüvelyébe döfte. Néhányat fordított a markolaton, majd a nő lábai közül egy véres, grapefruit nagyságú tumort emelt ki, amelyet a késsel együtt a mosdóba hajított. Arigo a székre rogyott, és zokogni kezdett.
Az emberek néma csendben álltak, valaki orvosért kiáltott. A vérzés azonban magától megszűnt, s a beteg jobban lett. A nem sokkal később megérkező orvosok nem találtak magyarázatot az esetre: a halálos beteg teljesen meggyógyult, Arigo pedig nem emlékezett semmire.
Szellemsebészet a túlvilágról

Arigo híre futótűzként terjedt, s az emberek messzi tájakról érkeztek, hogy részesei lehessenek a brazil médium beavatkozásainak. Akkorra ugyanis kiderült: az egyszerű, brazil férfi transzban operál. Betegei beszámolói és a korabeli feljegyzések szerint Arigo a műtét alatt németül vagy német akcentussal beszélt, és az 1918-ben elhunyt német orvos, dr. Adolphus Fritz szellemének nevezte magát.
A legtöbb beteget gyorsan és egyszerűen "operálta": sterilizálatlan konyhakéssel vágott ki daganatokat, csomókat, elhalt ereket és szöveteket, miközben betegei sem félelmet, sem fájdalmat nem éreztek. Meghökkentő módon a sebekből nem (vagy csak alig észrevehetően) folyt vér, s a beavatkozást követően a sebek extra gyorsasággal behegedtek. A műtét után a kést többnyire az ingébe törölte, és a következő beteghez fordult. Sokaknak el sem kellett mondaniuk a panaszaikat, hiszen Arigo egyszerűen rájuk nézett, és tudta, hogy mit kell tennie. Ilyen esetekben felírt valamilyen jól ismert kábítószert, és utasította a beteget, hogy az abnormális mennyiséget szedje be. S noha a tradicionális gyógyászat károsnak ítélte ezeket a gyógyszereket, a páciensek engedelmesen beszedték, és meggyógyultak! Ha hihetünk a korabeli írásoknak, Arigo több százezer beteget gyógyított meg alig 5 év alatt anélkül, hogy bárkinek ártott volna.
Az orvosok és kutatók szerint José Arigo transzban végezte a műtéteket, amelyek ideje alatt teste fölött teljes mértékben a korábban elhunyt dr. Adolphus Fritz vette át az irányítást. Arigo elmondása szerint a német orvos a jobb fülébe suttogta az instrukcióit, amit a betegekkel közölnie kellett.

 

Brazília nemzeti hőse börtönben

Arigo valóban transz-állapotban műtött, ám a beavatkozások végeztével nem tudta, mit csinált. Az újságok telis-tele voltak csodatételeivel és a gyógyultak beszámolóival. Arigo élete a hírverés és a sikerek hatására sem változott. Nem fogadott el pénzt vagy ajándékokat a gyógyításért. Nemzeti hőssé vált anélkül, hogy kérte volna, s híre hamarosan bejárta az egész világot. Orvoscsoportok, újságírók érkeztek, hogy fellebbentsék a titkot a nem ritkán puszta kézzel operáló gyógyítóról, de nem találtak semmit. Arigo nem csalt, nem volt szemfényvesztő, s talán épp ez rémítette meg a legjobban tanult kollégáit. Munkáját "pszichikus sebészi beavatkozásnak" nyilvánították, és a műtétekről készült felvételeket hosszasan elemezték, mindhiába.
Sikerei és jótéteményei ellenére a hatóságok nem nézték jó szemmel a tanulatlan, egyszerű parasztember felemelkedését, és illegális gyógykezelés vádjával 1956-ban letartóztatták. Noha százak tanúsították, hogy Arigo súlyos betegségből gyógyította meg őket, a szellemsebészt végül börtönbüntetésre és pénzbírságra ítélték. A sors azonban közbeszólt, s bevonulása előtt az új, brazil elnöktől kegyelmet kapott.
Néhány évvel később azonban ismét bírák elé állították, és elítélték. Ezúttal azonban nem volt senki, aki megmenthette volna, így Arigo börtönbe vonult, hogy letöltse 16 hónapnyi büntetését. Fellebbezése nyomán később szabadlábra helyezték, majd ismét letartóztatták. Nem tudtak mit kezdeni a csodasebésszel, aki az őrök segítségével a börtönben is folytatta tevékenységét.
A bírák kétségei

Arigo ügyét egy katolikus bíró, Filippe Immesi vizsgálta, aki minél mélyebbre ásott az ügyben, annál kevésbé volt képes objektív ítéletet alkotni. Végül úgy döntött, személyesen is megnézi az eddig csak felvételeken és fotókon látott beavatkozásokat. Bár a bíró és ügyész kísérője álruhában látogatta meg, Arigo azonnal felismerte őket, és beinvitálta őket a "rendelőjébe". A hatóság emberei így közvetlen közelről lehettek tanúi a "műtétnek".
"Láttam őt, amint felemel az asztalról egy körömvágó ollót. Fertőtlenítés gyanánt a pólójába törölte, majd egy mozdulattal a nő szaruhártyájába döfte. Személyesen tartottam a beteg fejét, így közelről láthattam, mit csinál. A beteg nem érzett fájdalmat, még csak nem is pislogott. A hályog levált, s az egész beavatkozás nem tartott egy percig sem. A műtét végeztével Arigo halkan imát mormolt, majd a kezében tartott rongydarabon megjelent néhány csepp folyadék. A nedves ronggyal megtörölte a nő szemét, aki gyógyultan távozott"

 

Arigo gyógyító tevékenysége megkérdőjelezhetetlenné vált a bírák előtt is, ám nem tekinthettek el a törvény szabta korlátoktól. Hiába látták a gyógyult embereket, a hálát, és a soron következő betegek szemében csillogó reményt, Arigo-t el kellett ítélniük. A bíró azonban ekkor már Arigo mellett állt, és minden követ megmozgatott, hogy szabadon engedjék.
Kegyetlen vég

Arigo tudta, hogy meg fog halni, és azt is, hogy nem tehet ellene semmit. Ő, aki annyi embert visszahozott a halálból, nem segíthetett magán. 1971 januárjában, 53 évesen egy teherautó-balesetben vesztette életét. Titkát, amelyet Jézusnak és dr. Fritz-nek tulajdonított, örökre a sírba vitte. A róla készült fotók és filmek ugyan őrzik a csodát, ám a válasz mindörökre odaát marad.

A CSAKRÁK / ENERGIAKÖZPONTOK/ MÜKÖDÉSÉRŐL
2005.09.15. 19:15

segítség , ami egyénileg is alkalmazható

Testünk hét kereke
A szanszkrit eredetű *csakra* szó jelentése nem véletlenül *kerék*. Energiacsakráink az örvénylő vízhez, illetve egy kerékhez hasonlóan forognak az óramutató járásával megegyező irányban, amikor környezetünkből energiát veszünk fel, illetve azzal ellentétesen, ha energiát adunk le.

 

Az emberi test csakrarendszere rendkívül összetett: 7 nagyobb és több, mint 300 kisebb energiacsakrával rendelkezik, melyek az idegrendszerhez és a gerincoszlophoz kapcsolódnak, és szervezetünket energiával látják el. Ha valamelyik szervünk aktivitása közben energiatöbblet keletkezik, az adott testrészhez való csakránk a környezetünkbe vezeti le a fölösleget. Ha viszont valamilyen oknál fogva hirtelen megszűnik a test energiaellátása, bizonyos ideig a csakrák képesek a testet energiával ellátni. Ebből is látszik, hogy testi-lelki állapotunk és csakráink állapota között komoly összefüggés figyelhető meg, amely megfelelő lelki élettel, meditációs gyakorlatokkal és egészséges életmóddal befolyásolható.
Illóolajok hatása a csakrákra

Meggyengült csakráinkat illóolajokkal is erősíthetjük. Különösen a hidegebb, őszi-téli hónapokban tanácsos néhány csepp illóolajat csepegtetni párologtatónkba, így nemcsak kellemes illat lesz a lakásban, hanem közérzetünk is észrevétlenül javulni fog.
Masszázsolajunkba, testápolónkba, vagy akár fürdővizünkbe is keverhetünk a megfelelő illóolajokból, de óvatosan, mert nagy mennyiségben bőrkiütést okozhatnak.

 

1. Gyökércsakra (Muladhara)

Az első csakránk - amely az egész csakrarendszert ellátja - a gerincoszlop aljánál, a keresztcsont és a farokcsont között helyezkedik el. Közvetlenül a mellékvese mirigy működésére hat. A fizikai léthez kapcsolódik, így vitalitásunkért és a fizikai erőnlétünkért felelős. A munka, a karrier, a hivatás energiaközpontja. Ha kevés energia jut a gyökércsakránkba, valószínűleg önbizalomhiányban, birtoklási vágyban, lustaságban vagy mértéktelenségben szenvedünk, amin változtatnunk kell. A szaunázás, a böjt, a friss levegőn való mozgás és az egészséges életmód segít megtisztítani testünket a felgyülemlett méreganyagoktól.
Kapcsolódó betegségek: aranyér, bélgyulladás, hasmenés, székrekedés,  gerincpanaszok, hátproblémák, vesekő, vérnyomás-problémák
Színe: vörös
Kövei: minden vörös és fekete kő (gránát, rubin, ónix, füstkvarc)
Illóolaja: mandarin, rozmaring, cédrus, szegfűszeg
Gyógyítása: Fogadjuk el hibáinkat. Az önellenőrzés és az állandó maximalizmus beteggé tesz. Gondolkozzunk el, mit "üzennek" csakraproblémáink: fejtsük meg testünk és lelkünk üzeneteit.
2. Keresztcsonti csakra (Svadhishthana)

A második csakra két ujjnyi távolságra, a köldök alatt található. A szexuális viselkedést és a kreativitást irányítja, megmutatja, mennyire vagyunk érzelemben gazdagok, toleránsak, harmonikusak önmagunkkal és másokkal. E csakránk működése felelős a párkapcsolatainkért, ezért ha bármi problémánk lép fel ezen a területen, nehezebben tudunk szót érteni a másik nem képviselőivel.
Kapcsolódó betegségek: felfúvódás, gombás fertőzések, hajhullás, hereproblémák, hízás, hólyaggyulladás, impotencia, méh- és mellproblémák, petefészekciszták, menstruációs zavarok, prosztatagyulladás
Színe: narancs
Kövei: borostyán és karneol
Illóolaja: kardamom, szantálfa, ylang-ylang, narancs
Gyógyítása: Kapcsolatunk problémáit nyíltan beszélük meg társunkkal, különben önbizalmunk látja kárát. Ismerjük meg és jelöljük ki saját határainkat, ne féljünk kimondani, ami a lelkünket nyomja, szerető társunkban megértésre találunk! Ne akarjunk mindenáron másoknak megfelelni, nem ez a dolgunk a világon. Közvetítsünk szeretetet és segítsünk másoknak a bajban!
3. Elosztócsakra (Manipura)

Két ujjnyira a köldök fölött, kicsivel a mellkas alatt helyezkedik el a harmadik csakra, amelyet napfonat-csakrának is neveznek. A mellékvesére, az epehólyagra és az idegrendszerre fejti ki hatását. Érzelmeink és gondolataink születésének helye, kreatív kifejezési módunkért és nyitottságunkért felelős. Megfelelő működése esetén meg merjük élni teljes valónkat, egyéniségünk szárnyal, és képesek vagyunk megteremteni egzisztenciánkat. Ellenkező esetben elégedetlenek vagyunk az egész világgal, és úgy érezzük, nem tudunk érvényesülni, esetleg tartós kisebbrendűségi érzéssel küzdünk.
Kapcsolódó betegségek: cukorbetegség, emésztési problémák, epekő, gyomorégés, gyomorfekély, májbetegségek, szempanaszok
Színe: sárga
Kövei: jáde, tigrisszem, citrin, kén
Illóolaja: bergamott, levendula, citrom, rozmaring
Gyógyítása: Dolgozzuk fel álmainkat, és merjünk szembesülni az árnyékos oldallal is. Ne feledjük, a rossz dolgok is építenek bennünket: általuk megtanuljuk becsülni a jót, és elgondolkodunk azon, milyen szerepet játszottunk a dolgok alakulásában, mit kellett volna másképp csinálnunk. Ez az a tanulási folyamat, amiért megszülettünk. Meditáljunk gyertya vagy tűz mellett, és szeressük embertársainkat önzetlen szeretettel! Testünk hét kereke
A szanszkrit eredetű *csakra* szó jelentése nem véletlenül *kerék*. Energiacsakráink az örvénylő vízhez, illetve egy kerékhez hasonlóan forognak az óramutató járásával megegyező irányban, amikor környezetünkből energiát veszünk fel, illetve azzal ellentétesen, ha energiát adunk le.

 

 

Az élet gyökere

Egyes keleti ideológiák szerint a szív nem az érzelmek, sokkal inkább a gondolkodás szerve. Minden pszichológiai zavar a szívenergia megbomlásának az eredménye, amely a szívcsakra állapotából jól látható.

Szívtranszplantáción átesett betegek lelkiállapotát vizsgálva megfigyelték, hogy a betegek személyisége az operációt követően gyökeresen megváltozott. Mintha az új szervvel új világszemléletet, értékítéletet, azaz egy új életet kaptak volna.

 

 

4. Szívcsakra (Anahata)

A negyedik csakra a mellbimbók magasságában található. A csecsemőmirigyre, a szívre, a vérkeringésre és az immunrendszerre hat. Szívcsakránkon keresztül éljük meg a szeretetet és az érzelmi életünket, és általa alakítunk ki szeretetteljes kapcsolatokat magunk körül. Harmonikus működése esetén megfelelő empátiával rendelkezünk, képesek vagyunk megbocsátani a minket ért sérelmeket, bízunk magunkban és az emberekben. Akinek gyenge a szívcsakrája, sokszor annyira fél a csalódástól, hogy képtelen kimutatni a szeretetét, így sokszor örömtelenül, zárkózottan, magányosan éli le egész életét.
Kapcsolódó betegségek: allergia, autoimmun-betegségek, immungyengeség, AIDS, daganatos megbetegedések
Színe: zöld, rózsaszín, arany
Kövei: aventurin, rózsakvarc, smaragd és minden zöld kő
Illóolaja: bazsalikom, rózsa, kömény
Gyógyítása: Szeressük önmagunkat és embertársainkat! Legyünk megbocsátók és empatikusak másokkal, higgyünk a szeretet erejében!

 

5. Torokcsakra (Vishuddha)

Az ötödik csakránk a nyak és a törzs találkozásánál található. A pajzsmirigy működését befolyásolja. Világnézetünkért, az emberekkel való kommunikációért és az értékítéletünkért felelős, de ide tartozik művészi önkifejezésünk is. Harmonikus működése esetén őszinték, nyitottak és optimisták vagyunk. Ellenkező esetben állandó megfelelési kényszerben szenvedünk, különféle álarcokat viselünk, mert azt gondoljuk valódi énünket nem szeretnék igazán a számunkra fontos emberek.
Kapcsolódó betegségek: tüdőproblémák, fülpanaszok, mandulagyulladás, megfázás, pajzsmirigyproblémák, szájpanaszok
Színe: világoskék
Kövei: amazonit, türkiz és minden kék kő
Illóolaja: eukaliptusz, fenyő, zsálya
Gyógyítása: Énekeljünk, olvassunk, beszélgessünk minél többet! Merjük kifejezni érzelmeinket, és ne gondolkozzunk túl sokat szívből jövő sugallatainkról! Csak az szerethető igazán, aki önmagát is képes szeretni.

6. Homlokcsakra (Ajna)

Hatodik csakránk, azaz "harmadik szemünk" a homlokunk közepén, a szemöldökök között helyezkedik el. Az agyalapi mirigyre hat. A lélek csakrájának is nevezik, amely a meditációt irányítja. Ezen keresztül éljük meg intuíciónkat, amellyel megérzünk olyan eseményeket, érzéseket, amelyek még nem következtek be, vagy fizikailag tőlünk távol vannak. Harmonikus működése esetén bölcsességre, belátásra, alázatra törekszünk.
Kapcsolódó betegségek: fejfájás, látászavarok, migrén, nátha
Színe: indigókék
Kövei: ametiszt, zafír, szodalit és minden ibolyakék kő
Illóolaja: jázmin, menta
Gyógyítása: Nem szabad belső hangunkat elnyomva racionális elménkre támaszkodni! Tanuljunk meg  magunkon nevetni, felejtsük el a büszkeséget! Gondolkozzunk el a következő kérdésen: Mi az életfeladatom?

7. Koronacsakra (Sahasrara)

A fejtetőn, a kutacsoknál található hetedik csakrát tartják a legfontosabb energiaközpontnak, ahol a lélek összeolvad Istennel, ahol egységben érezhetjük magunkat az univerzummal. Ez a csakra köti össze fizikai valónkat felsőbbrendű, spirituális énünkkel. Ezen a szinten a szellemünk irányít minket, nem félünk felelősséget vállalni az életünkért és a belső hangunkat követni.
Kapcsolódó betegségek: lelki és pszichés megbetegedések (pélául depresszió), Parkinson-kór, Alzheimer-kór, epilepszia, öngyilkossági hajlam, skizofrénia
Színe: fehér, ibolyakék
Kövei: gyémánt, hegyikristály
Illóolaja: lótusz, tömjén
Gyógyítása: Merjünk emlékezni a múltra, az elfeledett emlékekre, és épüljünk belőlük. Éljük meg és fogadjuk el a rossz dolgokat is, hogy utána új periódust kezdhessünk az életünkben.

Az ima gyógyító ereje
2005.09.05. 08:33

Egy érdekes cikk, amit a neten találtam.

 

Csaba György: A hit gyógyító ereje 
Megjelent a "Természet Világa" újság 1999. novemberi számában 

Az Amerikai Egyesült Államok közvélemény-kutatói szerint az emberek 82%-a hisz abban, hogy imájának gyógyító ereje van, és csak 13%-uk tagadja ezt. A lakosság 77%-a gondolja úgy, hogy Isten néha közvetlenül is beavatkozik a súlyosan beteg ember sorsába jóra fordítva azt, és csak 18% nem hisz ebben. Az emberek 73%-a hittel vallja: ha más imádkozik érte, az segít kilábalni betegségéből (mindössze 21%-uk állítja az ellenkezőjét). Az amerikaiak 64%-a érzi úgy, hogy az orvosoknak együtt kell imádkoznia páciensével, ha úgy kívánja, és csak 27% tagadja ennek fontosságát. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a világ technikailag és tudományosan legmagasabb szinten álló államában az emberek döntő többsége hisz abban, ami megfoghatatlan, természetfeletti, de szerves része életének, miközben egyre nagyobb számban utasítja el az orvosi beavatkozást. E számok tükrében szükségszerűnek látszik megvizsgálni: valóban van-e a hitnek akár az orvosi beavatkozást helyettesítő gyógyító ereje, vagy ez csak az ember képzeletének szüleménye?

Az immunrendszer nemcsak - mint korábban hitték - a kívülről támadó kórokozók, például a vírusok, a baktériumok ellen védi a szervezetet, hanem a belülről sarjadó rendbontás, például a daganatképződés ellen is. Ha az immun-homeosztázis felborul, fogékonnyá válunk a fertőző betegségekre éppúgy, mint a daganatokra. Immunrendszerünk állapota viszont - ma már tudjuk - jelentős mértékben függ idegrendszerünktől. Nem csak tapasztalati, hanem tudományosan is alátámasztott tény, hogy a depresszió kedvez az immunrendszer blokádjának, hogy a súlyos frusztrációk, éppen az immunrendszer elégtelen működése miatt, rosszindulatú daganatok kialakulásához vagy szóródásához vezethetnek. Ebből következik, ha valaki hiszi, hogy meggyógyul - akár imádkozással, akár az Isten közvetlen beavatkozásával -, az pozitívan befolyásolja állapotát, míg ha azt hiszi, hogy semmi és senki nem segít rajta, tehát feladja a küzdelmet, az végzetét hordozhatja. Az, hogy az amerikaiak imádságos tapasztalatai alapozzák-e meg hitüket vagy fordítva, nehezen dönthető el. Ugyanakkor a tudomány mai állása mellett a hit gyógyító ereje - bizonyos korlátok között - nem zárható ki. Nem azon van tehát a hangsúly, van-e ereje az imának (akárki mondja azt), hanem azon, hisz-e abban, hogy ez segít, s ezzel idegrendszere ösztönzi immunrendszerét a betegség leküzdésére.
A gyógyszerek hatásának tesztelésekor mindig végeznek placébóvizsgálatokat. (A placébó teljesen hatástalan anyag, gyógyszert utánzó, de hatóanyagot nem tartalmazó készítmény.) A betegek nagy része a placébótól is javul, tehát attól, hogy tudja, gyógyszerrel kezelik. Az eredmény ezért a gyógyszer hatásából le kell vonni. Minél körültekintőbben tudja az orvos a placébót beadni, annál inkább javul a beteg állapota. Nem bővelkedik az orvosi irodalom olyan adatokban, amelyek szerint súlyos betegségek, például rák placebótól meggyógyult volna, de fejfájás, émelygés, magas vérnyomás csökkenhet a hatására, és nemcsak szubjektíve, hanem objektíve is. És ez sem csekélység. Mivel a placébóban semmiféle hatóanyag nincs, kizárólag a beteg hite eredményezte a javulást. Nyilvánvaló azonban, hogy a beteg hite orvoslásában (gyógyszerezésébe) - bár fontos tényező - nem mérhető össze a vallásos ember istenhitével, melynek gyógyító ereje emiatt jóval nagyobb lehet. Hogy a vallásos ember elfogadja-e azt a magyarázatot, amely szerint hite segítette (közvetve) a gyógyulásban, vagy azt hiszi, Isten avatkozott bele (közvetlenül) életébe, az eredmény szempontjából lehet másodlagos, habár az ideológiai megközelítést tekintve nem az.

*

Bár az imádsággal gyógyítók különleges helyzetet foglalnak el, mivel munkásságuk a vallásosságra épül, hasonló mechanizmuson alapul más "gyógyítók" tevékenysége, illetve esetleges eredményessége is. A kézrátétellel manipulálóknál szintén a hit az, ami a védekező mechanizmusokat működésbe hozza és ugyanez a helyezet az aurával vagy energiával gyógyítóknál is. Vizsgálatunk szempontjából a mechanizmust és az eredményességet tekintve csak fokozati különbségek fedezhetők fel, a lényeg azonos, nem a "terápiás eszköz", hanem a rá adott válasz, a benne való hit adja az eljárás lényegét.

*

Az amerikai közvélemény-kutatás arra is kiterjedt, mennyire hisznek az emberek a hitgyógyítók (faith healers) eredményességében. Itt az arányok már megfordultak: a válaszadók 28%-a hitte, hogy a hitte, hogy a hitgyógyítók képesek javítani állapotukon (hitükön keresztül vagy személyes érintéssel), 63%-uk azonban elutasította ezt. A megkérdezettek több mint negyed része pozitívan értékelte a hitgyógyítók tevékenységét, ami annál is inkább elgondolkodtató, mert ennek jelei hazánkban is mutatkoznak. Ül a tv stúdiójában a lenyűgöző méretű, beteges pillantású ember, aki azt állítja magáról, hogy egy ufó elrabolta és azóta olyan energiára tett szert, mellyel bárkit meg tud gyógyítani távolból is. És az emberek egymással versengve telefonálnak a stúdióba, hogy legintimebb titkaikat feltárják előtte. A hitgyógyító azután közli, hogy a telefonáló panaszai most szűnni fognak és mikor visszakérdez, a "beteg" az esetek jelentékeny részében jelzi, hogy érzi is, amint a fájdalmai enyhülnek. A nagydarab ember CD-it és videokazettáit plakátokon reklámozzák, amit vesznek is (nálunk is 28%!).
Régóta tudjuk, hogy hipnózissal lehet gyógyítani és azt is, hogy egyesek képesek a tömeget hipnotizálni. Apáról fiúra száll az indiai fakír legendája, aki százak szeme láttára feldobta a kötelet a levegőbe, amely ott megállt, miközben felmászott, majd le is ereszkedett rajta. A mutatványt filmre vették, amelynek vetítésekor kiderült: nem történt semmi, a fakír egész idő alatt mozdulatlanul ült és a közönségre meresztette tekintetét. De hasonló mutatványok egészségjavító- vagy károsító hatása is ismert, amikor pszichés betegségek (például hiszteroid jellegűek) tömeghipnózis hatására elmúlnak, vagy ellenkezőleg, fellépnek.
Mindez érthető akkor, ha ez egy vallásos hittől átitatott társadalomban történik, de meglepő a technikai civilizáció 20. század végi fejlettsége mellett, és ha ezt éppen a legfejlettebb technika közvetíti (televízió), melyet ez a civilizáció hozott létre és terjesztett el. A jelenség csak úgy magyarázható, ha feltételezzük, hogy a műveltség általános növekedése mellett valami gyermeki (ősi) változatlanul megmaradt az emberiségben, és ez nemcsak befolyásolható, hanem igényli is az ilyen jellegű hatásokat. A különbség csak annyi, hogy a "törzsi varázsló" (mágus) ma már nem mindig személyes jelenlétével váltja ki a kábulatot, hanem a képernyőn keresztül, a "törzs tagjai" pedig nem a földön, hanem kényelmes karosszékben ülnek. Az ezredvég embere, akit a tudomány és a technika fejlődése megingatott igazi (vallásos) hitében - de nem annyira, hogy ne is igényelje azt -, torz istenségeknek szolgáltatja ki magát, puffadt álmessiások igézetét várva. Az információs forradalom legfejlettebb terméke, az Internet Healers fóruma, Faith healers címszó alatt négyszázezer(!) írást tart nyilván angol nyelven (és mintegy kétszázat magyarul), melyekben még az ördögűzés módszerét is leírták. Az irományokban a gyógyulás minden "bizonyítéka" megtalálható, sőt annak felsorolása is, hogy ha nem sikerülne a hit segítségével meggyógyulni, annak mi lehet az oka. Van olyan írás, amelyben több mint negyedszáz magyarázat található a kudarcra. A legtöbb hiba természetesen a hit felszínességére vezethető vissza. Ha azonban az ima egyáltalán nem használna, az sem baj, hiszen arra is van magyarázat a huszonhat között: Isten a halálon keresztül gyógyítja meg a beteget. És a 20. század végének "űrjáró" embere (mint tömeg) ujjongva fogadja el a magyarázatokat. 

*

Hívőként könnyebb élni és könnyebb meghalni. Az emberiségnek csak töredéke tud felelősséget vállalni cselekedeteiért és sorsáért. A többség azt várja, hogy valaki - szülő, tanár, főnök, kormány, állam - átvállalja ezt tőle még akkor is, ha ez egyéni kiteljesedésének gátja lesz. Ennél is megfelelőbb azonban az, ha a felelősséget olyan személy vállalja át, akit nem ismerünk, tehát gyarlóságait sem vehetjük észre. Emiatt olyan földöntúli hatalommal ruházhatjuk fel, amely minden nehézséget meg tud oldani. Utóbbi igény testesül meg az emberek vallásosságában, és mivel a civilizáció szédületes fejlődése mellett az emberi psziché az ősember óta nagyon keveset változott, az igény fennmaradása hosszú távon is garantált, legfeljebb eltérő formákat ölt. 
A tudomány is lehetne istenség, de alapvető jellegzetessége miatt nem tud azzá válni. A tudomány döngő jellemzője ugyanis a megismerés, a dolgok mélyére hatolás, amely lehámozza az ismeretlenség misztikumát. Ugyanakkor e misztikum nélkül a hit nem lehet teljes. A tudomány "bevallja", hogy nem tökéletes, mit tud megoldani, mit nem, és megnevezi azt is, amivel szemben tehetetlen. Az emberek viszont igénylik az abszolút (csodás) beavatkozásokat, amit a tudomány nem vállalhat, mert akkor önmagát cáfolná. A tudomány töredelmesen bevallja, hogy nem tud életet teremteni és nem tudja megakadályozni - csak késleltetni - a halált. A hit igényli a teremtés misztikumát és borzadállyal tekint arra, ami nem biztosítja a túlvilági (örök) létet. Ugyanakkor a tudomány egyesek számára éppen olyan érthetetlen, mint a vallás egyes tételei, de míg utóbbiak az érzelem szaván szólnak (így közelebb állnak a lélekhez), a tudomány számunkra száraz és sótlan, tehát a vallást nem helyettesíti. 
Az emberek kisebbik része a tudományban (a tudománynak?) hisz és nem igényli a vallást. Az is lehet, hogy igényelné, de racionális gondolkodásmódja lehetetlenné teszi azt számára, bár az sincs kizárva, hogy lelke csücskében egy kicsiny sarkot azért a misztikum számára is fenntart. Bár önálló gondolkodása örömmel töltheti el, valószínűleg boldogtalanabb, mint a vallásos ember, mert problémainak megoldásáért vagy megoldatlanságáért, más emberek rovására elkövetett hibáiért a felelősséget magára vállalja. A tudományba vetett hite éppúgy segítheti immunrendszerét, mint bármely másban való hite, azonban az öröklét ígérete helyett csak génjeinek túlélésében bízhat. 
Az amerikai közvélemény-kutatás eredményéről látható, hogy a választ adók között vannak bizonytalanok, akik sem egyik, sem másik oldal nézetét nem vallják vagy nem merik vállalni (átlagosan 5%). Nem valószínű azonban, hogy akik elutasító állásponton vannak, ezt azonos mértékben teszik, mint ahogy az sem bizonyos, hogy a hívők hite is egyforma. Nyilvánvaló, hogy a hívők között vannak olyanok, akik az imádságot elégségesnek tartják a gyógyuláshoz és annak kizárólagosságát nem kérdőjelezik meg, miközben a korszerű gyógymódokat elutasítják, míg más hívők úgy vélik, jó, ha ima is van, a természetben a korszerű medicina eszköztára mellett. Ugyanígy, a nem hívők között vannak olyanok, akik az ima vagy a hitgyógyulás lehetőségét kategorikusan elutasítják, míg mások nagy bajukban az abszolút természettudományos gyógymódok mellett megengedik, hogy hozzátartozójuk néhány fohászt is elrebegjen értük. A hitgyógyítóknak az imánál nagyobb mértékű elutasítása ugyanakkor azt jelzi, hogy míg a hit nem látszik ellentétben lenni a tudomány elfogadásával, addig a kóklerség csak kisebb sikert arat a tudománnyal szemben.

*

Az a kijelentés, hogy hívőként általában könnyebb élni és meghalni, nem jelenti azt, hogy ez minden esetben igaz. Egy, az Egyesült Államokban készült tanulmány szerint pszichés megbetegedések gyakoribbak a vallásos emberek körében (a depresszió mértéke például háromszoros), de a daganatos, keringési, vese- és tüdőbetegségek is kettő-négyszer gyakoribbak, mint a nem vallásosak körében. Nem világos, hogy lehet ezt összeegyeztetni azzal, hogy a hit segít a gyógyulásban. Úgy tűnik, a hívők fogalmát nem lehet egységesen értelmezni. A hívők között vannak ortodoxok, akik a vallási törvények minden betűjét igyekeznek betartani és betartatni, és bár nem kevésbé hívők a szekularizáltak sem, ők nem betű szerint értik azt. Valószínűnek látszik, és a vizsgálatok is erre utalnak, hogy az ortodox fundamentalisták azok, akiknél az említett betegségek gyakoribbak, mivel állandóan szoronganak, hogy megtartották-e az előírásokat és nem vétettek-e Isten ellen valamely cselekedetükkel. A folytonos szorongás ugyanis valóban depresszióhoz, ezáltal az immunrendszer blokádjához és a szöveti harmónia felbomlásához vezet. Másrészt feltételezhető, hogy éppen azok lesznek fundamentalisták, akiknek ez pszichés gondjaikra megoldást hoz, vagy éppen pszichés beállítottságuk miatt fogékonyabbak a vallási tanokra. Ez nem mond ellent annak, hogy a hit (van, aki vigyázzon rá) és az általa sugallt optimizmus segít a betegségek leküzdésében. 

*

A beteg hihet orvosában és alkalmazott gyógymódjaiban is. Az orvosról kialakult kép (melyet a betegek terjesztenek róla), az orvos megjelenése, szuggesztivitása, személyes empátiája mind olyan tényező, amely elősegíti, vagy gátolja a beteg gyógyulását. A korábbi évszázadok és évtizedek csodadoktorai nem egy esetben nemcsak eszközeiknek, nagyobb tudásunknak, hanem személyiségünk kisugárzásának is köszönhették hírüket. Természetesen régen kevesebben engedhették meg maguknak a gyógykezelést. Azzal, hogy az orvosi kezelés általánossá vált a közösség (az állam?) jóvoltából és mindenki igénybe veheti már, nagymértékben csökkent személyes jellege is, hiszen az orvos csak kevés időt tud szánni betegére, így személyes varázsából - ha egyáltalán van ilyen - csak keveset sugározhat rá. Ugyanakkor - éppen mert sok a beteg - ma már nemcsak a legalkalmasabbak vállalkozhatnak gyógyításra, hanem azok is, akik ezt a pályát hivatás helyett foglalkozásnak tekintik, tehát akiknek egyáltalán nincs személyes kisugárzásuk. Ehhez járul a tömegkommunikáció, mely miközben - mert szenzáció - széles körben bemutatja az orvosok gyarlóságait, az egekig emeli a hitgyógyító sarlatánokat. Mindez együtt alapjaiban rongálta meg a betegeknek az orvosokba vetett hitét. 
Az orvosi technika fejlődése hihetetlen mértékben vitte előre a diagnosztikát. Ez viszont sok területen szükségtelenné tette az orvosi intuíciót, mert objektív adatokkal helyettesítette azt. Az orvosra az adatok összessége, a diagnózis felállítása és a terápia meghatározása maradt. A számítógépek alkalmazása előrevetíti annak lehetőségét, hogy az orvosnak még összegeznie sem kell az adatokat, megteszi helyette a számítógép, sőt a valószínű diagnózist és terápiát is megadja. A betegnek azonban szüksége van arra az együttérzésre, amit az orvos mint ember tud nyújtani neki (gondoljunk arra a 64%-re, aki az orvos együttimádkozását igényli), és a gép ezt nem tudja nyújtani. A gép valóban segíti az orvost, és a betegre fordítandó idejét is képes volna megnövelni, azonban a betegek számára is megnövekszik, éppen a technikai fejlődésből következő káros hatások (lásd: Átruházott evolúció, Természet Világa, 1994. 12. oldal) következményeként. A betegségek igen nagy százaléka pszichoszomatikus, azaz a rossz idegállapot miatt olyan elváltozások alakulnak ki a szervekben, ami a szervi elváltozásokat "utánozza". A diagnosztika ebben az esetben nemegyszer csődöt mond, azaz az orvos csak annyit tud mondani, hogy az eredmény negatív, holott a beteg ezt nem így éli meg. Az orvos, aki megfelelő képzettség (esetleg alkalmasság) és időhiány miatt csak a gépekre tud hagyatkozni, nem tud a betegnek érzelmi többletet nyújtani, így elveszti azt. A páciens ilyenkor olyan személyiségekhez kezd kötődni, akik csak a hit gyógyító erejét tudják éleszteni, de ez a korszerű orvostudomány eszközei nélkül nem elég. Így a hit, ahelyett, hogy az orvosi munkát segítené, romboló erővé válik. 
Az orvosba és a terápiába vetett hit és a beteg abszolút (vallásos) hite nem feltétlenül mond ellent egymásnak. A szekularizált hívő elfogadja, sőt igényli az orvosi beavatkozást, és ha az eredményes, Isten jóságának tulajdonítja. Ha eredménytelen, beletörődhet a megváltoztathatatlanban, esetleg elfogadja Isten büntetéseként. Ha viszont nem törődik bele, másik orvost keres, akihez ugyancsak Isten vezérelte. A megoldások ezen sorozata, bár messze nem természettudományos, elfogadható és a betegnek nem árt, sőt gyógyulását segítheti. Más azonban a helyzet a megszállott ortodox fundamentalistával, aki nemegyszer elutasítja az orvosi beavatkozást, mert vallási törvényei azt nem engedik meg. Egyes szektákban például tiltják a vérátömlesztést vagy a védőoltásokat. Ebben az esetben a vallási törvény betartása az egészséget, sőt az életet veszélyezteti. Bár ez semmiképpen nem helyeselhető, még elítélendőbb akkor, ha a fundamentalista hívő megakadályozza azok gyógyulását, esetleg megmentését, akik magukban nem dönthetnek sorsukról, mint a családtagok, a gyermekek. Az orvos helyzete ilyenkor kétségbeejtő, hiszen tudja, hogy a kezelés elmulasztása végzetes következményekkel járhat. A polgári törvénykezés ugyanakkor a vallásit segíti: a szülő hozzájárulása nélkül az életmentő beavatkozás nem végezhető el.
A vallásos hit és az orvosba, illetve a gyógymódjába (az orvostudományba) vetett hit okozhat azonban ellentéteket szekularizált válfajában is: ha a hívő, aki elfogadja ugyan, sőt általában igényli az orvostudomány beavatkozását, úgy ítéli meg, hogy adott esetben imája önmagában is elégséges gyógyulásához. Ilyenkor várja az ima hatását, és közben elmulaszthatja az időbeli orvosi beavatkozást. Az ima elfogadásáról ugyanis nem érkezik sem írásos, sem szóbeli visszajelzés, az el nem fogadás "visszajelzése" viszont a betegség súlyosbodásában nyilvánul meg.

*

Az Internet hitgyógyító könyvtárában vitairatok is vannak, melyek polemizálnak az imádság gyógyító ereje felett. Nem az a vita tárgya, gyógyító-e az ima, hanem az, hogy a gyógyhatás a hit, tehát a bizakodás (ezáltal a szervezet pozitív irányú áthangolódásának) következménye-e, vagy azé, hogy a könyörgés meghallgattatott. A vita középkori hangulatot idéz, mintha két hitszónok vaskos Bibliát rázva a kezében próbálná megvédeni a saját igazát. Mindkét "bajnok" a saját szája íze szerint értelmezi ugyanazt a Bibliát. A meglepő fordulat akkor következik be, amikor az ima hatását tudományos módszerekkel tesztelik. Míg az egyik fél állítja, hogy a mások által elmondott ima akkor is hat, ha a beteg nem tud róla, a másik ezt kétségbe vonja. Mivel "imátlan" kontroll nem létezik, emberen pedig a bizonyítást nem fogadják el, állatkísérletben(!) próbálják igazolni hatását. Kísérleti munkában edzett kutató el nem tudja képzelni, hogy komoly tudományos módszereket ilyen célra használnak, és így vitatnak meg, de minden igaz. Történik mindez pedig a második ezredvég utolsó éveiben, miközben a "valódi" tudomány megteremtette az állatok klónozásának lehetőségeit és műholdak keringenek tömegével az űrben. Persze jó, ha tudjuk, hogy a vitában amerikaiak vettek részt, ahol a déli államokban még mindig vitatják Darwin tanait és a kreacionizmust igyekeznek - legalábbis azzal egyenértékűen (ha nem csak azt) tanítani a középiskolákban. A vita provokálója tehát az, aki bizonyítani kívánja, hogy az imádságot "vették odafenn", és a betegség javulása a rá adott válasz. 

*

A hitgyógyítás csúcsteljesítménye (lenne), ha a beteg minden orvosi beavatkozás nélkül, csak a hitgyógyító közreműködésével épül fel, illetve, ha a hit akkor is hatékony, amikor az orvostudomány már feladta a harcot. Ezért a csodálatos gyógyulási történetek tálalása látszik a legfontosabbnak. Ezekre számos példa akad a Bibliában éppúgy, mint a szentek történeteiben, és nem is mindegyik vonható kétségbe sőt, minél inkább ismerjük fel a betegségek okait és mozgatórugóit, annál többet tudunk megmagyarázni természettudományos alapon. 
Ha valaki a gerincvelő traumatizációja (harántsérülése) miatt járásképtelenné válik, sem gyógyszertől, sem imádságtól nem gyógyul meg. Ha azonban hisztériás alapon van bénulása, a "csodatevő" jelenlétében eldobhatja mankóit. Még inkább így van ez a hisztériás vakság vagy egyéb idegrendszeri (pszichés) betegségeknél. Ezek a "gyógyulások" hirdetik leginkább a hitgyógyítók dicsőségét. A másik csoport: csodás kilábalás a jelenleg gyógyíthatatlannak tartott betegségekből. Nem egy esetről tudunk, amikor a rákos beteg "spontán gyógyult" vagy messze túlélte az orvos jósolta időt. Ilyenkor gyakorlatilag mindig hiányzik a megfelelő kontroll, tehát vagy a szövettani diagnózis maradt el, esetleg hibás volt, vagy az orvos ítélte meg elhamarkodottan a betegség súlyosságát. A hitgyógyítók pártja ekkor tort ül az orvosi dilettantizmus felett, és a hitgyógyítás irodalmának gyöngyszemeiként ezen eseteket ódákba foglalják.
Csodák azonban - sajnos - nincsenek, és e gyógyulások nem reprodukálhatók. Nem tartoznak természetesen ide a már említett pszichoszomatikus betegségek, amelyeket az idegrendszer túlterhelése vált ki (egyre inkább szaporodóban vannak), amelyek valóban jól "hit-gyógyíthatók", de kellően adagolt placébó-kezelés vagy az életkörülmények rendezése is ilyen hatású lehet. E betegségek orvosi szempontból sem cáfolható objektív javulása mégis növeli a hitgyógyítók népszerűségét, mert a laikusok nem tudják megkülönböztetni a szervi és a pszichoszomatikus betegségeket, melyek megkülönböztető-diagnózisára még az átlagorvosok sincsenek kellően felkészítve.

*

A női lélek, úgy tűnik, alkalmasabb a hit befogadására. Beállítottságában meghatározók az érzelmi összetevők, szemben a férfi lélek racionalitásával Hogy ennek anatómiai alapjai is vannak-e vagy a nevelés játszik benne elsőrendű szerepet, nehéz volna eldönteni. Mégis úgy tűnik, hogy a két nem genetikai különbözőségében ez is benne foglaltatik. Ennek tulajdonítható, hogy a hívők között is magasabb a nők aránya, miközben az ortodoxiára inkább a férfiak hajlamosak. Utóbbiban szerepe lehet annak is, hogy a vallási - betű szerinti - tézisek nem kedveznek a nőknek, és hátrányos társadalmi-családi helyzetet teremtenek számukra.
Valószínűnek tűnik, hogy a nők azért is vallásosabbak, mert sok, tudományos orvoslással nehezen kezelhető gondjuk van. A nőknek a társadalmi munkamegosztásban betöltött szerepe az utolsó évtizedekben alapvetően megváltozott, és ez számos problémát hozott a felszínre. 
A munkamegosztás jelenlegi változását nem biológiai kényszer váltotta ki, hanem a társadalmi lehetőségek felismerése és kiaknázása. Ez azonban előbb-utóbb társadalmi kényszerré vált, miközben maga mögött hagyta azt a hiányérzetet, amelyet a család, a gyermekek ellátatlansága jellemez. Ez, a női kulturális szint emelkedésével együtt (Amerikában a hitgyógyítók legtöbb női követője a felső középosztályhoz tartozik) a vallásos hitet elbizonytalanítja, ugyanakkor a hit igényét növeli. Ez a pszichés kiegyensúlyozatlanság egyrészt a pszichoszomatikus betegségek tömegének forrásává válik, másrészt a nőket a hitgyógyító felé tereli. Ráadásul a pszichoszomatikus betegségek, mint erről már korábban is volt szó, a gyógyító emberben való hit erejétől tényleg javulhatnak, így a hit (imádság) visszaje1zése megérkezik és megerősíti a hitet. Mivel a hitgyógyító köré csoportok szerveződnek, ez a gyógyulás (megerősítés révén) a csoport többi tagjának gyógyulását is segíti, sőt új híveket toboroz. Ehhez járul a tömegkommunikáció, amely szimpatikusnak igyekszik bemutatni a hitgyógyítókat (mert ez érdekes), így azok vonzásköre tovább növekszik. Eközben nincs hely és idő (pénz) arra, hogy a médiában a nőket célzó természet-tudományos műsorokat készítsenek (mert ez nem érdekes). 
Nem hanyagolható el a hitgyógyítás pénzügyi haszna sem; ennek túlnyomó része ugyancsak a nők odaadásának eredménye. Az Egyesült Á1lamokban évi, 30 milliárd(!) dollárra becsülik a hitgyógyításra fordított pénzt, de a tévéből szerzett ismeretek szerint nálunk sem fillérekért "gyógyítanak". A haszon a hitgyógyító számára nem csak anyagi jellegű: a páciens, aki családjától és magától vonja el az amúgy is szűkösen csordogáló anyagiakat, fut a pénze után: bebeszéli magának, hogy csakugyan gyógyul. Ezzel - ha nincs így - nemcsak magát csapja be (ami jól is esik), hanem további hívőket is szerez a hitgyógyítónak, miközben betegsége - ha annak valóban szervi oka van - olyan stádiumba kerül, melyben az orvos számára gyógyíthatatlanná válik. Így, mikor hitét nem, de erejét vesztve orvoshoz fordul, beigazolva látja, hogy a hitgyógyító az igazi, hiszen az orvos már nem tud javítani állapotán. A kör itt bezárul, és a logikus magyarázat nem segít. 
Bár a hagyományos vallások és a természettudományok művelői sok mindenben nem értenek egyet, a szélesebb értelemben vett hitgyógyítók ellen közösen, veszik fel a harcot, ha nem is ugyanazon okokból. A hitgyógyító ugyanis - bár neve alapján is a hit kategóriájába tartozik - a vallás köreit zavarja, hamis messiásként jelenve meg, ezáltal testközelbe hozva azt, amit az egyház elvont dogmaként kezel. A hitgyógyító, azzal hogy csodatevőként tünteti fel magát, miközben sok hivőt vonz magához, a csodák egy részét kiteszi a közvetlen ellenőrzés lehetőségének. A hagyományos egyházak ugyan elismerik a csodás gyógyulásokat, de ezt csak saját ellenőrzésük alatt teszik meg és engedik meg. Mivel ezek kontrolljára nincs lehetőség, dogmává válnak. A hitgyógyító "csodája" azonban ellenőrizhető, éppen ezért kudarca kiábrándító. Ez a kiábrándulás nemcsak magára a sikertelen hitgyógyítóra terjed ki, hanem általánosítás révén - a benne való hit mélységétő1 függően - a vallás által törvényesített csodákra is. Amíg a hitgyógyító ufók küldöttének hirdeti magát, csak-csak elfogadható az egyházak számára, de ha Isten küldötteként jelenik meg, az már teljesen elfogadhatatlan. Természetesen előfordulhat az is, hogy a hitgyógyítóban való hit vagy a csalódás éppen a vallás felé tereli a mindenképpen hinni akaró embert, de az egyház ezt a "segítséget" sem fogadhatja el. 
A természettudomány minősítése a hitgyógyító áltudományosságáról egyértelmű és helytálló. Ugyanakkor a kategorikus elutasítás nem látszik célravezetőnek, ha nincs mellette hiteles magyarázat. Ha elfogadjuk azt, hogy a hit valóban segítheti a gyógyulást - és a természettudományos bizonyítékok valóban erre mutatnak -, akkor a hitgyógyítást csak a misztikumától kell megfosztani, de a tényleges -hasznos - tartalmát meg kell hagyni. A természettudomány tehát nem tehet egyenlőségjelet a hitgyógyító és a gyógyító hit közé: az előbbit el kell ítélnie, az utóbbi viszont megérdemli a támogatást. Hogy ez a hit miben nyilvánuljon meg, azt lehet irányítani orvos felé, gyógymód felé, akár vallás felé is, de teljes elvetése a beteg érdekében végzett (orvosi) küzdelmet gyengítené.

*

Nyilvánvaló, hogy a környezet hatása a születéstő1 kezdődően fontos, és meghatározza, hogy ki miben hisz. Ugyanakkor az, hogy valaki kétkedő vagy hívő, valószínűleg genetikailag adott. A hívőnek valamiben hinnie kell, és ez a "valami" éppúgy lehet transzcendentális vagy valamely nagyon is földi eszme, például hit a kommunizmusban. Számos példája volt annak, hogy dogmatikusan hívő vallásos emberek fanatikus párthívőkké váltak - nem köpönyegforgatásból, hanem őszintén. Ezt a környezet (vagy annak valamilyen élménye) határozta meg. Mások képtelenek hinni, bármilyen meggyőzőnek tűnő bizonyítékot tárnak eléjük. Aki tud fenntartások nélkül hinni, jó alanya nemcsak a hitgyógyásznak, hanem az asztrológusnak és a jósnak is. Ez a "hitképesség" fokozott mértékben mutatkozik meg - érthető módon - betegségek alkalmával. Ez azonban egyesekben közelebb áll az optimizmushoz, mint az istenhithez akkor is, ha sokszor kevert formában jelenik meg. Az optimizmus is hit: hit abban, hogy a dolgok jóra fordulnak, és valószínűleg ez is elég az immunrendszer serkentéséhez. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a hívő-hitetlen páros összekeverhető lenne az optimista-pesszimista párossal. A párhuzam a kettő között csak a gyógyulásra, illetve a genetikai meghatározottságra érvényes. Optimistának születni kell akkor is, ha az élet többször ad okot pesszimizmusra, és aki pesszimistának született, a jónak is a sötét oldalát látja. Ez - a hitgyógyítástól függetlenül - ugyancsak életre szólóan segíti vagy gátolja a gyógyulást.

*

Hasznos, vagy káros tehát a hitgyógyítás? Ha elfogadjuk, hogy a hit erősíti a szervezet védekezőrendszerét, egyértelműen hasznos. Ha azt mondjuk, hogy a beteg elmulaszthat miatta orvosi beavatkozást, akkor káros. A kérdés tehát az, hogy a gyógyító hitet (az imádság erejében vagy másban) a korszerű orvosi beavatkozás mellett vagy helyett alkalmazzák, hasonlóan az alternatív terápiához, mint amilyenek a gyógyfüvek, akupunktúra stb., melyek mindaddig elfogadhatók és használhatók, amíg nem késleltetik vagy hátráltatják a valódi orvosi gyógykezelést. A "haszon" vagy "kár" tehát részben a hitgyógyász, részben a beteg intelligenciáján és mértéktartásán múlik. Előbbinek nem szabad terápiáját kizárólagosnak és mindenhatónak hirdetnie, utóbbinak szabad hinni, de nem szabad elhinnie, hogy ez önmagában elég. Az ember gyarlósága miatt azonban csak ritkán tud korlátokat szabni cselekedeteinek, a hitgyógyász egyre inkább elhiszi, hogy tényleg földöntúli képességei vannak, miközben a hívő a hit hatását a ténylegesnél nagyobbra értékeli. Ezzel kész a csapda: a hitgyógyász mindenképpen bizonyítani akar, és ehhez nem mindig használ tisztességes eszközöket, miközben a hívő a hitgyógyász foglyává válik. A hitgyógyász megpróbálja tudományként feltüntetni azt, aminek a tudományhoz semmi köze, és a hívő elhiszi, hogy ez éppúgy tudomány, mint például az orvostudomány. A harmadik főszereplő, a tömegkommunikáció a "demokratikus objektivitás" lépét ölti fel, holott az egészben csak a "sztori" érdekli, és romboló hatása hidegen hagyja. Ezzel a circulus vitiosus kialakult, és nagyon nehéz bármit is tenni ellene. 

 

TÁNCMEDITÁCIÓ
MI MINDEN LEHETSÉGES AZ IMPROVIZÁLT MOZGÁS ÁLTAL
A táncok ősidőktől fogva biztosították az ember kapcsolatát a természettel, a felsőbbrendű énnel, a szellemvilággal. Táncolt a sikeres vadászatért, az esőért, a bő termésért és tánc kísérte az élet - számára - nagy misztériumait, a születést és a halált. Az ismétlődő, ritmusos mozdulatok juttatták el az embert abba a meditatív állapotba, amelyben isteni lényével egyesülhetett. Ezt az állapotot elérhetjük egy tempós - gondoljunk pl. a magyar táncokban sokszor látható beforgatós figurákra, a szufik kerengő derviseire vagy a görögök "szirtosz" körtáncára - vagy egy lassú mozdulatsor ismétlésével is - ilyen lehet a kínai Tai Chi vagy az indiai jóga. A modern ember újra felfedezte a táncban, mint meditációs eszközben, meditációs tevékenységben rejlő lehetőségeket. A tánccal könnyebb a mindennapok feszültségeit feldolgozni, betegség esetén felgyorsulhatnak a szervezet öngyógyító folyamatai. A táncmeditáció jellemző stílust nélkülöző szabad tánc. A táncos kötöttségek nélkül építkezik - a test-lélek-szellem tökéletes harmóniájában - mindabból a mozdulatkincsből, amit élete során összegyűjtött, illetve, ami a tudata mélyéről, az ősi mozdulat-emlékekből a felszínre tör. Ebbe a "kincsbe" beletartozhatnak olyan, egymástól látszólag távol álló mozdulat-elemek, amelyeket a spanyol flamencóban, az orientális táncban (hastáncban) vagy a kínai Tai Chi-ban fedezhetünk fel. Minden tánc, amely a lélek pillanatnyi hangulatát tükrözi, egyszeri és megismételhetetlen. A produkció a színpadon születik, és végső formáját a zene kiváltotta benyomások adják. Az alkotói folyamatot a néző reakciói is befolyásolhatják. A mozdulatokat nem a tudatos én alakítja, azok a meditáció, a befelé fordulás eredményét jelenítik meg. Ezt a szellemiséget a XX. század elején Isadora Duncan, a modern tánc egyik megteremtője így fogalmazta meg: "... A jövő táncosa olyan lesz, hogy teste és lelke harmonikusan ölelkezik, és a test mozgása lesz ennek a léleknek a természetes nyelve... A táncos nem nemzethez fog tartozni, hanem az egész emberiséghez..." Hiszen a tánc olyan velünk született képesség, amely benne lakozik minden emberben. Bármely zenére ösztönösen mozdul a test. Egy tánc, melyet bárki elkezdhet gyakorolni edzettségi foktól és életkortól függetlenül. Természetes mozdulatokat használunk, ezért egész életen át végezhető mozgásforma. A tánc élettani hatásai a testre: növeli az állóképességet fellazítja és erősíti az izmokat, szépít betegség esetén felgyorsulhatnak a szervezet öngyógyító folyamatai szülésre felkészítő és szülést megkönnyítő, illetve a szülés utáni regenerálódást segítő mozdulatok A tánc élettani hatásai a lélekre: könnyebben feldolgozhatjuk a mindennapok feszültségeit, a stresszt felszabadító, relaxáló hatású nagyobb önbizalommal mozgunk a világban pozitív hatással van a hangulatunkra, több dolognak tudunk örülni meditatív, módosult tudatállapotba juthatunk, így a táncot már nem a test, hanem belülről a lélek irányítja A tánc élettani hatásai a szellemre: önkifejezési, önelfogadási lehetőség helyes testkép kialakítása önmagunkról improvizációs forma, mely fejleszti a kreativitást és a fantáziát Hol találkozik az orientális tánc és a meditáció? A keleti tánc hipnotikus hatást kiváltó, csípővel végzett, végtelenül ismétlődő nyolcasainak, köreinek, hashullámainak egybeolvadása eljuttathat egy olyan módosult tudatállapotba, amelyet mai szóhasználattal meditatívnak nevezünk. A meditáció során célunk, hogy kikapcsoljuk a világ zaját, és befelé fordulva kapcsolatot teremtsünk belső lényegünkkel, a lelkünkkel.

A HIT EREJE
2005.07.22. 15:46

ÉRDEMES ODAFIGYELNI!!

 

Komplex kezelés: gyógyszer és ima?

Az ima gyógyító erejébe vetett hit nem számít középkori babonaságnak: már csaknem 200 tanulmány született az úgynevezett "távgyógyítással" kapcsolatban.

Szívhez szóló imádság

A kansasi Mid America szívkórházban egy éven keresztül vizsgáltak 1000 beteget. A kutatást végző orvosok a pácienseket - akik nem tudtak róla, hogy egy kísérletben vesznek részt - két csoportra osztották. Egyik felükért önkéntesek és a kórház kápolnájának személyzete rendszeresen imádkozott, míg a másik 500 fő a kontrollcsoport szerepét töltötte be.

A vizsgálat eredménye a kísérlettel egyébként szkeptikus orvosokat is meglepte: az imákkal "kezelt" betegek között 11 százalékkal alacsonyabb volt a szívinfarktusok, gutaütések és egyéb életveszélyes komplikációk kialakulása.

Az AIDS-et is legyőzi az ima

Dr. Elizabeth Targ, a San Francisco-i Pacific College of Medicine pszichiátere AIDS betegekkel kísérletezett. Az általa vizsgált 20 beteg ugyanabban a kórházi kezelésben részesedett, viszont csak 50 százalékukért mondtak rendszeres imát. Míg a kontrollcsoportból négy beteg meghalt, azok a betegek, akikért imádkoztak, mindannyian életben maradtak. A kísérletet egy nagyobb szabású kutatás követett, amely során dr. Targ azt tapasztalata, hogy azok a betegek, akikért imádkoztak, vagy próbálkoztak távgyógyításukkal, hatszor kevesebb kórházi ápolásra szorultak, mint azok, akik nem részesültek spirituális támogatásban.

Hogy miben rejlhet a távgyógyítás sikere? Targ véleménye szerint a titokzatos gyógyító erő lehet "Isten beavatkozása, tudatosság, szeretet, elektronok - vagy ezek kombinációja". Mások azzal magyarázzák a jelenséget, ha a páciens érzi, hogy vannak, akik aggódnak érte, akiknek fontos az ő egészségi állapota, szervezete mozgosítja az utolsó tartalékokat.

Üzleti (vagy baráti) alapon

A dolog persze jó üzlet is: számos szervezet ajánlkozik, hogy - megfelelő anyagi ellenszolgáltatás fejében - a távolból imádkozik értünk vagy pedig gyógyító energiát küld. A kezelések több napon át tartanak, áruk pedig az Alternative Treatment Online (www.alternativetreatmentonline.com/healing_remote_ATO.html) adatai szerint 8-14 ezer forint körül mozog.

Ezen a téren mi sem vagyunk elmaradva: habár online távgyógyítóink még nincsenek, az egyházalapító Gyurcsók József távgyógyító műsorait rendszeresen sugározta a Budapest TV.

A Christian Broadcasting Network (http://www.cbn.com/) viszont ingyen is imádkozik, legyen szó akár az egészségünkről, akár pénzügyeinkről, akár a megváltásunkról - tanácsos persze az online kérőlapon beikszelni: szívünkbe fogadtuk Jézust.

Forrás: Figyelőnet - Simon András

 

ISTEN AZ AGYBAN?
2005.07.22. 15:44

NÉHÁNY ÉRDEKESSÉG AZOKRÓL A TÉMÁKRÓL, AMELYEK MELLETT AZ EMBEREK TÖBBSÉGE ELSUHAN....

 

Andrew Newberg agykutatási programja részben megmagyarázza a vallásos élményeket. A meditációval kapcsolatos neurobiológiai és pszichológiai kutatások sok újdonsággal szolgálnak a gyógyítás és a büntetés-végrehajtás terén is.

A meditációval kapcsolatos kutatások az elmúlt években rengeteg érdekes tudományos eredményhez vezettek. Az érintett területek köre igen széles: a neurobiológiától a vallásig, a gyógyítástól a fegyencekig.

Tibeti szerzetesek és katolikus apácák - egyformán gondolkodnak

A tyúk vagy a tojás?

Newberg szerint - aki egyébként vallásos zsidó - kutatásai nem cáfolják vagy bizonyítják Isten létezését. Nem tudhatjuk, hogy Isten fogalma agyunk szerkezetéből ered, vagy Isten teremtett számunkra olyan agyat, amelyen keresztül megtapasztalhatjuk Őt.

Newberg tibeti szerzetesek és katolikus apácák agyát vizsgálta meditáció és imádság közben. Az alanyok vénájába tűt szúrt, amelyből a megfelelő időpontban radioaktív anyag került a véráramukba. A jelzőanyag terjedéséből a tudósok tanulmányozhatták, hogy az agy mely területei aktivizálódnak ima illetve meditáció során.

Az agyi tevékenység hasonló volt a szerzeteseknél és az apácáknál is: az agy elülső részén lévő kéregterületen fokozódott, míg a hátsó fali lebenyben csökkent az aktivitás.

Az elülső részen levő kéregterület a figyelemért felelős, tevékenysége akkor fokozódik, ha egy adott feladatra koncentrálunk. A hátsó fali lebeny ugyanakkor az orientációért és a térérzékelésért felel. Az aktivitás csökkenése megmagyarázhatja azokat a misztikus tapasztalatokat, amelyek a világ és a szemlélője közötti határ megszűnésére, a kozmikus egység megtapasztalására vonatkoznak.

A patikus is ajánlhatná

A meditációs módszereket hasznosítják az orvosok is. Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában számos intézményben alkalmazzák a meditációt rákos és AIDS-es betegeknél a fájdalom mérséklésére. A gyógyíthatatlan betegségben szenvedők életminőségének javítása mellett számos súlyos egészségügyi probléma enyhítésében is segíthet a meditáció. Mark Williams professzor, a Walesi Egyetem tanára szerint egyértelmű bizonyítékkal rendelkeznek, hogy ez a megközelítés hasznos a depressziós betegek kezelésében. Jó eredményeket értek el továbbá a stresszel kapcsolatos gyomorproblémákkal, a magas vérnyomással és az álmatlansággal küzdő betegek esetében is.

Új utak a büntetésvégrehajtásban?

Egy meditációs technikát sikerrel alkalmaztak az Egyesült Államok, India és Új-Zéland több börtönében is.

A meditációban résztvevő személyek rabtársaiknál kevésbé éreztek ellenségességet vagy reménytelenséget, jobban együttműködtek társaikkal és a börtönőrökkel. A káros szenvedélyekkel szemben is hatásos volt a technika: csökkentette a fegyencek körében az alkohol- és drogfüggőséget, valamint a dohányzás valószínűségét.

A gyógyítás a legősibb formája
2005.07.19. 19:46

Ki ne emlékezne arra, hogy dédanyáink milyen módszerekkel gyógyították szeretteiket otthonukban? Miért merült ez feledésbe?

 

Gyógyítás kézrátéttel

A legősibb korokban létezett már ez a gyógymód. Jézusról legendák sora maradt fenn a Bibliában. A természeti népeknél ma is általános szokás, és az anyákban ma is él az ősi ösztön, hogy amikor a gyermeket baj éri, mondjuk   megsérül, azonnal simogatni kezdi a fájó testrészét.

A civilizáció, és a tudomány fejlődése az emberek többségét leszoktatta erről a "természetes gyógymódról". Olyannyira, hogy az orvostudomány már úgy véli: ez babona !.Persze ugyanígy vélekedtek néhány éve még az akupunktúráról, az akupresszúráról, a negatív gondolatok rákkeltő hatásáról is!

                                
Gyógyító energia - közvetítőkön keresztül
Egy biztos: minden korban léteztek - és léteznek ma is - szép számmal olyanok, akik az átlagnál jóval több energiával rendelkeznek, és ezért az érintésük gyógyít. Ezt nemcsak ők állítják magukról, hanem a tények (gyógyult betegeik) is igazolják. A nyolcvanas évek legendás gyógyítója, Clive Harris után nagyon sok "érintő" bukkant fel szerte a világban.
A tudósok egy része ezt tagadja és még arra is hajlandó, hogy tudományos magyarázatot keressen az érintéses gyógymód hatása.
Az amerikai Rhine Puthoff, a brit C. Burgent, a német Bender professzor és a tudósok közül még sokan azt állítják, hogy igenis lehet hatni a beteg szervezet energiájára, hiszen maguk is eredményesen alkalmazzák. Harris azzal magyarázza a gyógyhatást, hogy a beteg szervezet mintegy "kiesett a ritmusból", és az érintő ezt a ritmust állítja helyre a saját bio-energiáját átadva. A folyamat azért nem ilyen mechanikus, de kétségtelen, hogy az érintés alig néhány másodpercig tart. Napjainkban már az sem ritka, hogy tömegek kezelésénél használják.
Nardelli az 1980-as években stadionnyi beteget gyógyított egyszerre. A látvány lenyűgöző volt! Száz ember állt a lelátókon, ő pedig megafonon utasította az embereket, hogy fogják meg egymás kezét. Ezzel több kilométer hosszú élőláncot alkottak, és e láncban összekeveredett a bioenergia.

Az emberek ilyenkor a testükön átsuhanó forróságról számoltak be.
Az orvosbizottságok ellenőrzése szerint érezhető volt a javulás.
A kutatók úgy próbáltak rájönni a kézrátéttel gyógyítók titkára, hogy munka közben vizsgálták őket, és kiderült, hogy rendkívül nagy energia sugárzik a testükből. A gyógyító személynek munka közben sokkal több oxigénre van szüksége, mint máskor. Gyorsabb a szívverése, és testének elektromos övezete (aurája) jóval kiterjedtebb, erősebb, mint a hétköznapi embereké. Az auralátók pedig esküsznek rá, hogy az érintéssel gyógyítók még az átlagnál nagyobb aurával rendelkeznek.

Érintés közben az aurájuk (ez az energiaburok) valósággal "LÁNGOL".

 

 Általános ismeretek

 

 

A gyógyköveket használat előtt és után minden alkalommal meg kell tisztítani. Az azonban nem mindíg egyértelmű, hogy a tisztítás csak általános megnevezés, ami több fázisra oszlik.
kiürítés - tisztítás - feltöltés.
Ahhoz, hogy egy kő visszanyerje eredeti rezgési frekvenciáját, a kezelés közben felvett rezgéseket a végén minden alkalommal semlegesíteni kell.
Általános alapszabály:
A tisztítást mindig kiürítés előzi meg !

 

 

Kiürítés

 

 

A gyógykövek kiürítésére szolgáló szerek közül a vizet ajánlom. A víz a nagy természeti elemek egyike, róla kapta a Föld a " kék bolygó " nevet.
A másik a levegő.
Víz és levegő hiányában nem létezne élet a Földön.
Ezért a víz az egyik elem, amivel kiüríthetjük a gyógyköveket.
A kövek használat során statikusan feltöltődnek. Ez melegedés, vagy az energiamező megváltozásának formájában nyilvánul meg.A folyó víz semlegesíti a statikus feltöltődést. Ehhez a követ egyszerüen a kezünkbe fogjuk és addig tartjuk hideg, vagy langyos víz alá, míg meg nem érezzük a tisztaságát.
A porózus kövekkel azonban óvatosan kell bánni,ezek ne érintkezzenek sokáig a vízzel.
Ezeket a markunkba zárva tartsuk a víz al, hogy ne közvetlen érintkezzenek vele.
A porózus kövek közé tartozik az azurit, a malachit, a krizokolla, a halit ( kősó ) és a türkiz.
Minden követ, így a porózusokat is másképp is kiüríthetünk. Két követ hirtelen és erősen egymáshoz ütünk, amivel ugymond sokkot okozunk bennük, amely által kiürülnek.

 

 

Tisztítás

 

Egy kő tisztításának és ápolásának szükségessége nyilvánvalóvá válik, ha a természet felé fordulunk. Egy kő, míg a természetben található, a természet erői által mindig megtisztulhat, de amint kikerül onnan,elveszíti ezt a lehetőségét.
Mivel a köveknek egyensúlyt kell teremteniük energiáink között, nekünk kell tenni azért, hogy erőiket megőrizhessék.
Minél hosszab igénybevételnek volt kitéve egy kő, annál hosszabb ideig tart annak ápolása is.

 

 

 

Legelterjedtebb a tengeri sóval történő tisztítás módszere.
A tengeri só természetes anyag, nem tartalmaz olyan kémiai adalékanyagokat, mint a fluor vagy a jód, amivel az étkezési sókat általában dúsítják.
Töltsünk tengeri sót egy üvegtálkába, és takarjuk le egy pamutkendővel. Erre a kendőre helyezzük a tisztítandó követ. Ennél a módszernél a só hatékonysága csökken ugyan, de nem károsítja a követ.
Gyakran ajánlják, hogy tegyük a követ közvetlen a sóba, és temessük be vele. Hatékony módszer, de vannak kövek, aminek energetikai hatása így károsodik.
Éppen ezért sosem szabad a köveket sós vízben áztatni.

 

 

Tűz és só

 A sómécses /halit/ nem csupán szép dekoráció, hanem energetikailag is tisztítja a teret.Ezt a tulajdonságát felhasználhatjuk a kövek tisztítására is.
Gyújtsuk meg a mécsest, a követ pedig tegyük a mécses peremére. A meleg fokozza a só hatását, és egy másik természeti elemet is felhasználunk : a tűz tisztító erejét.
Használhatunk sókristályból készült aromalámpát is.Ilyenkor a követ a só felületére tesszük,hogy a só hatása kibontakozhasson.

FONTOS: Mivel nem minden kő viseli el a sót, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban,inkább más tisztítási módot válasszunk!

 

 

Tűz és füst

 Az indiánok és a sámánok régóta használják a tűz tisztító erejét. A természeti népek ehhez speciális növényeket és apró ágakat gyűjtenek. Mivel azonban kevesen vannak birtokában a megfelelő növénytani ismereteknek, legjobb, ha a tisztításhoz tömjén, vagy szantálfüstölőt vásárolnak. Gyújtsuk meg a füstölőpálcát, tegyük mellé a követ, majd a füstöt fújjuk néhányszor a kőre, míg azt nem érezzük, hogy a tisztítás eredményes volt.

 

 

Reiki

 

A reikiben jártasak megtisztíthatják a köveiket a reiki - energia segítségével is, amely mind a tisztításra, minda feltöltésre kiválóan alkalmas.

 

Kövek feltöltése 

Feltöltés másik kő erejével...Hegyikristály

 Erre a célra legalkalmasabb a hegyikristálytű tiszta és erős energiarezgése. Ez a hegyikristály hegyes, természetesen fejlődött, megmunkálatlan formája. Egyes kristályok kőzetüregekben keletkeznek. Ezek az üregek nagyságuktól függően gyakran tálat formálnak. Ezt nevezik drúzának, vagy kristályháznak. A drúza keletkezésekor a koncentrált energia bezáródik az üreges térbe, ezért ezek a drúzák kiválóan alkalmasak más kövek feltöltésére.

 

 

 

Feltöltés ametiszttel

 Feltölthetjük ametiszttel is, de ennél vigyázzunk, mert csak az ametiszt-kristályok alkalmasak erre a célra, a csiszolt szilánkok nem. Az ametisztben található vas és kvarc az, ami erőteljes energiarezgést kölcsönöz ennek a kőnek. A csiszolatlan ametisztkristály minden csúcsa más töltéssel bír, ezért elég, ha kövünket az ametiszt kristályházra tesszük.

 

 

 

Feltöltés hematittal

 Köveinket ezenkívül feltölthetjük csiszolt hematitszilánkokkal is. Ezek mágneszárványkáinak köszönhetően mágneses hatásúak, ezért érjük el vele a kívánt feltöltő hatást.
Ez a feltöltés minden olyan kő esetében alkalmazható, amely tartalmaz fémet, vagy vizet.

 

 

Feltöltés a természet erejével 

Kövek feltöltése a nappal

 
A Nappal való feltöltés alapszabálya : amig mi pislogás nélkül a Napba tudunk nézni, addig a kövek feltöltődnek. Ha a sugárzás túl erős, éppen a ellenkező hatást érjük el vele : kiüríti a követ.
A feltöltésnek erre a formájára a napfelkelte és a naplemente a legalkalmasabb.

 

 

 

Feltöltés a Holddal

 A feltöltés holdfénnyel is lehetséges.
Ez lényegesen finomabb mód, mint a napsugárzás.
A holdkő esetében például sokkal megfelelőbb ez a lágy energia.
A feltöltés módja hasonló, mint a Napnál, de itt legalkalmasabb a Telihold időszaka.

 
Árulkodó anyajegyek

  • Nők Lapja Cafe
  • Tatár Alexandra Lylia
  • 2008. 02. 07.

Ahogy a tenyér vonalaiból a szakértő szem számára feltárulnak a legféltettebb titkaid, úgy a testünk jelei is árulkodnak személyiségünkről, sorsunkról, egészségi állapotunkról.
Azonban nemcsak az anyajegyek, a szeplők, foltok, összességében a különféle "jelek" elhelyezkedése, mérete felfedi az olykor még önmagunk előtt is rejtett tulajdonságainkat.

Az ősi Kínában már nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy az egyes anyajegyek hol találhatók meg az emberi testen, erről a korai irodalmi művekben is találunk leírást.
Később a törökök közvetítésével hódította meg Európa többi területét, köztük Magyarországot is.
Összességében minél sötétebb, erősebb, karakteresebb egy jel, annál erőteljesebben érezhető életünkben a hatása, így először alaposan nézzük meg, melyik testrészen található feltűnő, nagyobb anyajegy.

Alakjuk szerint a kerek, barna, sima vonalú anyajegyek tekinthetők a legszerencsésebbnek, a hosszúkás, téglalap alakú anyajegyek hosszú távú növekedést mutatnak az adott területen, míg a nyíl alakúak kifejezetten vezető személyiségjegyet tárnak fel előttünk.

Elhelyezkedésük szempontjából az alábbi felsorolás segít értelmezni a testünk jeleit.

Homlok: szerencsés adottságok, gazdagságra való hajlam, amely akkor válik valósággá, ha teszünk érte. Kifejezetten jó társas kapcsolatok jellemzik az ilyen embert.
Jobb szemöldök: élénk, bátor természetű egyén.
Bal szemöldök: túlságosan heves vérmérséklet, túlzó reakciókra való hajlam.
Jobb szem: az egyén jó logikai készséggel rendelkezik, átlát a felületes dolgokon.
Bal szem: jó emberismeretre, erős intuícióra utal az itt található jel.
Jobb fül: nagy vagyon, anyagi gazdagság.
Bal fül: érzelmi gazdagság, mely később az anyagi stabilitást is magával hozhatja.
Orr: fantáziagazdag, élénk, nyitott személyiség, ha a bal oldalon található, akkor gyakran ezzel együtt jár egy borús szemléletmód.
Orca: gyakorlatias, érzelemgazdag, nyílt személyiség.
Száj: szenvedélyes ember, aki mélyen éli meg a szexuális energiáit.
Ajkak: empatikus, szociálisan érzékeny személyiség, túlzott adakozó hajlam.
Áll: az itt található jel nagylelkű, figyelmes embert mutat.
Nyak: a nyakas emberek jele; vitára való hajlamot jelez.
Vállak: tudásvágy, tudományos, szakértői munka, gondolkodásmód.
mhtml:file://C:\Users\Angelina\Documents\Lencsi%20mappa\dolgaim\ezocikkek\Nők%20Lapja%20Cafe%20-%20Árulkodó%20anyajegyek.mht!http://www.nlcafe.hu/data/cikk/7/64873/3.jpgJobb kar: nagy dolgok megtervezésére és kivitelezésére hajlamosító tulajdonságok.
Bal kar: gyanakvó, gyakran aggodalmaskodó személyiséget rejthet.
Hónalj: olyan szerencsés lehetőségeket mutat az egyén életében, melyet fel kell ismernie.
Csuklók: kreatív személyiség, jó vállalkozói attitűdök.
Jobb kézfej: kiemelkedő teljesítmények, melyek anyagilag nem feltétlenül elismertek.
Bal kézfej: érzelmi gazdagság, mely nem feltétlenül talál viszonzásra.
Hát: akadályok az életben. Elhelyezkedésükből (bal: érzelmi, jobb: gondolati, racionális) és magasságukból (alacsonyan fekvő: elnyomott, lapockáknál: tudatos) jobban beazonosíthatóak.
Mellkas: romantikus, érzelemgazdag személyiség.
Jobb mell: túlzásokra való hajlam minden területen.
Bal mell: takarékos, gondoskodó, aprólékos embert mutat.
Mellbimbók: nők esetében anyaságot, termékenységet jelez, míg férfiaknál a léhaság egyik jele.
Has: önbizalom, túlzott egoizmus, erős énkép.
Köldök: kifejezetten szerencsés jel; sikeres és elégedett emberek hordják.
Csípő: elégedett, érzelemgazdag személyiség.
Lágyék: folyamatosan jó lehetőségek megjelenése az életében, anyagi gazdagságra való hajlam.
mhtml:file://C:\Users\Angelina\Documents\Lencsi%20mappa\dolgaim\ezocikkek\Nők%20Lapja%20Cafe%20-%20Árulkodó%20anyajegyek.mht!http://www.nlcafe.hu/data/cikk/7/64873/4.jpgTompor: lustaságra, kényelemszeretetre hajlamosít minden területen.
Jobb comb: siker minden területen.
Bal comb: viselője érzelmileg nehezen tudja magát elkötelezni.
Térdek: kiegyensúlyozott, gondoskodó ember.
Lábszárak: szeszélyesség, szabad gondolkodás jellemzi tulajdonosát.
Bokák: erős akaraterő, bátorság, olykor szűkszavúsággal, csendes természettel párosulva.
Lábfejek: erős szexuális túlfűtöttség, extremitásra való hajlam.

És hogy hogyan szüntethető meg egy jel a testünkön? Mivel valamit jelez, így annak a területnek a harmonizációjával, a problémák feloldásával elhalványítható, megszüntethető.


Katalinnak az orra bal oldalán volt látható egy sötétebb anyajegy - mely jellemezte kissé borúlátó, megoldásokat nehezen találó gondolkodásmódját. Mentora nyáron megtanította őt az életet másképpen látni, új, szélesebb spektrumban szemlélni a világot, megoldásokban gondolkozni. Az anyajegy ősz végére nyom nélkül felszívódott, és most már csak a régi képeken tudja megmutatni az egykor sok bosszúságot okozó orrot.

 

Vendégek a túlvilágról

  • Nők Lapja Cafe
  • wt
  • 2008. 06. 06.

A szellemidézésnek, asztaltáncoltatásnak a negyvenes években nagy divatja volt. Az arisztokrata családok házi médiumokat tartottak, és rendszeresen múlatták az időt az eltávozott családtagok faggatásával.
Sokan még ma is játszanak a túlvilág lényeivel, és bele sem gondolnak, hogy mekkora bajt okozhatnak ezzel.

Akinek volt már túlvilági élménye, az kétféleképpen áll a szellemekhez. Vagy megijed, és a témáról sem akar többé hallani, vagy rászokik, hogy mindenféle kérdésekkel zargassa a már eltávozott lelkeket. Nagyon kell vigyáznia annak, aki nem járatos a témában, mert sokszor visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat be egy kellemes szórakozásnak induló szellemidézés.

mhtml:file://C:\Users\Angelina\Documents\Lencsi%20mappa\dolgaim\ezocikkek\Nők%20Lapja%20Cafe%20-%20Vendégek%20a%20túlvilágról.mht!http://www.nlcafe.hu/data/cikk/7/66567/5.jpg

Jönnek maguktól is
Érzékeny embereknél előfordul, hogy hallanak, látnak valamit, amit nem tudnak megmagyarázni. Eltávozott hozzátartozókat vélnek látni, amint átsuhannak a lakáson, vagy arra ébrednek, hogy valaki figyeli őket. Visszatérő zajok, dobogások, kopogások, esetleg suttogások zavarhatják a nyugalmukat. Ezekre a jelekre érdemes odafigyelni, mert az energiájukat erősen megcsapolhatják. Fejfájás, rosszkedv kísérheti a szellemek jelenlétét.
Helyhez kötött szellemekről abban az esetben beszélünk, ha a lélek hirtelen szakad ki a testből, vagyis a halál váratlanul áll be, és ezek a szellemek sokszor azzal sincsenek tisztában, hogy már nem élnek. Ragaszkodnak a lakásukhoz, vagy ahhoz a helyhez, ahol meghaltak. Vannak emberekhez kötődő lelkek is, akik vagy nem tudtak elköszönni szeretteiktől, vagy valamit mindenáron a tudomásukra akarnak hozni, és kísérik őket hosszú időn át. Elfutni nem lehet előlük, de egy szakember percek alatt el tudja távolítani őket. Meg kell értetni velük, hogy már nem szabad itt lenniük, és hogy ártanak az élőknek. Egy gyakorlott spiritiszta tolmácsként tud működni, és átadhatja az információkat, amelyeket szeretnének megosztani az élő családtagokkal. Félni igazából nem kell tőlük, hiszen bántani nem szoktak. A filmekben látott rémisztő jeleneteket elfelejthetjük, hiszen nincs annyi energiájuk, hogy fizikai sérüléseket okozzanak nekünk, de az energiacsapolás is lehet ártalmas, főleg, ha régóta kísérnek már minket.
Takarítsunk!
mhtml:file://C:\Users\Angelina\Documents\Lencsi%20mappa\dolgaim\ezocikkek\Nők%20Lapja%20Cafe%20-%20Vendégek%20a%20túlvilágról.mht!http://www.nlcafe.hu/data/cikk/7/66567/6.jpgÉrdemes bizonyos időközönként megtisztítani otthonunkat a kóbor lelkektől. Vannak helyek, ahol olyan erős az energiaáramlás, hogy valósággal vonzza az eltávozottakat.
Csináljunk kereszthuzatot a lakásban tíz percre, majd csukjunk be minden ajtót, ablakot, és gyújtsunk szantálfüstölőt. Három-három szál a lakás négy sarkában elegendő. A füstölők leégése után újra szellőztessünk ki alaposan. Ne őrizzük elhunyt rokonaink tárgyait, személyes leveleit, és ha lehet, akkor a fotóikat se a falon tartsuk, hanem egy dobozban, a szekrényben. Nem kellenek tárgyak ahhoz, hogy emlékezhessünk szeretteinkre! Nekünk, élőknek is tudomásul kell vennünk, hogy előre kell lépnünk, nem visszafelé. Muszáj elengednünk a halottainkat, hiszen nekik is azzal teszünk jót, ha továbbléphetnek és megnyugodhatnak.

Csak ha muszáj!
Előfordulhat, hogy hozzátartozónk hirtelen távozik, és titkokat visz magával, vagy valamit feltétlenül meg kellett volna kérdeznünk még tőle. Kizárólag indokolt esetben keressünk fel médiumot, spiritisztát vagy léleklátót! Győződjünk meg arról, hogy valóban felkészültünk-e arra lelkileg, hogy találkozzunk halottainkkal, vagy legalábbis információt kapjunk tőlük. Fontos, hogy frissen eltávozott lelket nem szabad zargatni. Hozzáértők szerint a halál után negyvenkilenc napig tilos bolygatni őket. Ez az átmeneti idő, amely a rendelkezésükre áll, hogy megtalálják az utat a túlvilágra. A szellemidézőnek pontosan kell tudnia, hogy kit hív meg a szeánszra, és az is nagyon fontos, hogy utána tudnia kell visszaküldeni is a lelket. Sokszor nemcsak az élőket zaklatja fel egy találkozás, hanem a szellemeket is, és lehet, hogy nem tudnak elszakadni. Ilyenkor egy speciális technikával küldik, vezetik őket a fénybe, a nyugalomba.

A jelek
mhtml:file://C:\Users\Angelina\Documents\Lencsi%20mappa\dolgaim\ezocikkek\Nők%20Lapja%20Cafe%20-%20Vendégek%20a%20túlvilágról.mht!http://www.nlcafe.hu/data/cikk/7/66567/7.jpgLehet, hogy nem vagyunk érzékenyek a jelekre, és nem vesszük észre, hogy valami fontosra akarják felhívni a figyelmünket.
Mikor érdemes szakembert keresni? Ha folyamatosan egy bizonyos halottunk jár az eszünkben, vagy furcsa dolgok történnek velünk. Ha az elektromos készülékek egyszerre romlanak el, az is lehet árulkodó jel, vagy ha a szokásaink megváltoznak. Hirtelen azt vesszük észre, hogy meghalt ismerősünk tulajdonságait vesszük fel. Az ő szavait, gesztusait használjuk vagy az ő kedvenc ételét kívánjuk, esetleg az ő egykori szeretteivel akarunk kapcsolatba lépni, pedig különösebb dolgunk nem lenne velük.
A filmekben látott jelenségeket ne várjuk. Nem fogunk vérző testeket látni, akik felénk közelednek, és egyéb horrorisztikus eseménytől sem kell félnünk.
A filmtörténelem talán két legismertebb szellemekkel foglalkozó alkotása a Ghost és a Hatodik érzék. Igazából mindkét film a fantáziadús forgatókönyvíróknak köszönhető, de azért vannak bennük igaz dolgok is. Emlékezetes jelenet a Ghostban, mikor a médium rájön, hogy valóban képes kommunikálni a szellemekkel, és hirtelen valóságos átjáróházzá válik a lakása. Valóban, ha egyszer megnyitunk egy kaput, és kommunikálni kezdünk velük, ne csodálkozzunk, ha akkor is jönnek, ha nem szeretnénk. A Hatodik érzék is erős túlzásoktól hemzseg, talán csak az valós, hogy a szellemek jelenlétét tényleg sokszor kíséri olyan érzet, mintha hirtelen lehűlne a környezetünk. A gyerekek valóban fogékonyabbak ezekre a dolgokra, ne hagyjuk figyelmen kívül, ha gyermekünk olyan emberekről beszél, akiket mi nem látunk! Ha bármi megmagyarázhatatlan jelenség tűnik fel az otthonunkban, a félelem helyett inkább azonnal keressünk egy szakembert, aki megszabadít minket a nemkívánatos vendégünktől!

Nézze meg a Jóslás Fórumot!

Ossza meg tapasztalatait a többi látogatóval, beszélgessen kötetlenül, vagy csak tegye fel kérdéseit !

Jóslás fórum


Telefonos előjegyzés

Hívjon bizalommal :
06 20 358 54 02
(10:00-20:00 óráig hívható)


Érdekességek
  Ossza meg!

Telek Angéla a TV-ben

Jóslás reklámvideó

Telek Angéla a Juventus rádióban
Klikkeljen ide